A nyár beköszöntével sok cégvezető és HR-es számára aktuálissá válik a szabadságok tervezése és kiadása. Magyarországon a szabadság kiadását szigorúan szabályozza a Munka Törvénykönyve (Mt.), ezért kiemelten fontos, hogy minden érintett tisztában legyen a jogszabályokkal. Ebben a cikkben közérthetően összefoglaljuk a szabadság típusait, azok kiadásának feltételeit és határidejeit.
Milyen szabadságok járnak a munkavállalónak?
Minden munkavállalót évente alapvetően 20 munkanap alapszabadság illet meg. Ezen felül azonban pótszabadságokra is jogosultak lehetnek a munkavállalók, amelyek a következőképpen alakulnak:
🎂25 éves kortól plusz 1 nap, 28 éves kortól plusz 2 nap, ez folytatódik egészen 45 éves kortól, amikor már plusz 10 munkanap jár.
👶 Gyermekek után további pótszabadság jár: egy gyermek után plusz 2 nap, két gyermek után 4 nap, három vagy több gyermek után pedig 7 nap. Amennyiben valamelyik gyermek fogyatékkal él, további 2 nap pótszabadság jár.
Fontos megemlíteni a betegszabadságot is, amely azonban nem az éves szabadság része. Betegség esetén évente 15 munkanap betegszabadság áll rendelkezésre, amely időszak alatt a munkavállaló a távolléti díja 70%-át kapja a munkáltatótól. Ezután már táppénz folyósítása történik.
A szabadság kiadásának szabályai
A szabadság kiadása alapvetően a munkáltató feladata és kötelessége. A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy minden dolgozó a jogszabályban előírt napokat valóban ki tudja venni, és ezt írásban vagy elektronikus rendszerben kell dokumentálni. A szabadságok ütemezése során együttműködés szükséges a munkavállalókkal, figyelembe véve az egyéni igényeket is. Egy fontos szabály, hogy évente 7 munkanapot – maximum két részletben – a munkáltató köteles a munkavállaló kérésére, annak kívánsága szerinti időpontban kiadni. Ezt a munkavállalónak legalább 15 nappal előre írásban kell jeleznie.
Az év során egyszer mindenképpen biztosítani kell, hogy a munkavállaló legalább 14 egymást követő naptári napon keresztül mentesüljön a munkavégzés alól, beleértve ebbe a hétvégéket is. Ezen felül a munkáltató köteles legalább 15 nappal előre írásban értesíteni a dolgozókat a szabadság kiadásának tervezett időpontjáról.
Határidők és kivételek
Az alapvető előírás szerint a szabadságot annak az évnek a december 31-éig kell kiadni, amelyben a dolgozó jogosulttá vált rá. Vannak azonban kivételes esetek, amikor a szabadság részben vagy egészben átvihető a következő évre:
- Ha a munkavállaló október 1. után kezdte meg munkaviszonyát, akkor az adott évre járó szabadságot következő év március 31-ig is kiadhatja a munkáltató.
- Az év végén megkezdett szabadság maximum 5 munkanap erejéig átcsúszhat a következő évre.
- Az életkor szerinti pótszabadságra vonatkozóan külön írásbeli megállapodással a következő év végéig is ki lehet adni.
- Kollektív szerződés esetében, fontos gazdasági ok miatt a szabadság legfeljebb 25%-a átvihető következő év március 31-ig.
Szabadságok pontos nyilvántartása és tájékoztatási kötelezettség
A szabadságokat írásban vagy digitálisan kötelező nyilvántartani, és a munkáltatónak a munkaviszony kezdetén 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalókat a szabadság kiadásának rendjéről, ezzel megelőzve a későbbi vitákat.
Hogyan segítünk Önnek a szabadságok kiadásában?
A szabadságok nyilvántartása és kiadása néha összetett feladat lehet, különösen a nyári időszakban. Ügyvédi irodánk személyre szabott munkajogi tanácsadással áll rendelkezésére, hogy cége biztosan megfeleljen a Munka Törvénykönyvének előírásainak.
Emellett stratégiai partnerünk innovatív megoldását, a Wieldy munkaidő-nyilvántartó szoftvert ajánljuk, amely egyszerűsíti és automatizálja a szabadságok kezelését, digitális jóváhagyási rendszert biztosít, valamint segít a határidők pontos betartásában. Vegye igénybe szakértői segítségünket és használja a Wieldy szoftvert, hogy munkavállalói pihenten térjenek vissza, vállalkozása pedig jogszerűen működhessen egész nyáron!