Hitelezői igény bejelentése felszámolásban akkor is kötelező, ha a követelésed miatt már pert indítottál az adóssal szemben. Könnyű ugyanis abból kiindulni, hogy ha az ügy már bíróság előtt van, a kereset automatikusan megőrzi a követelést. A felszámolás megindulásával azonban alapvetően megváltozik a jogi helyzet.
Lehet, hogy hónapok vagy akár évek óta pereskedsz, rendelkezel szerződéssel, számlákkal, teljesítésigazolásokkal, tanúkkal, és már jelentős összeget fordítottál a követelés érvényesítésére. Ha közben közzéteszik az adós felszámolását, mindez önmagában mégsem elegendő: külön hitelezői igényt kell bejelentened a felszámolónak.
Ha ez elmarad, a per folytatása sem menti meg a követelést. A 180 napos jogvesztő határidő lejártával ugyanis nem egyszerűen az történik, hogy később kerülsz a kielégítési sorrendben. A követelés véglegesen megszűnik, a bíróság pedig elutasíthatja az annak érvényesítésére irányuló keresetet.
A folyamatban lévő per nem helyettesíti a felszámolási igénybejelentést. A követelést főszabály szerint a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteni; a 40. nap után, de 180 napon belül tett bejelentés már lényegesen kedvezőtlenebb hitelezői helyzetet eredményez. A 180 nap elmulasztása jogvesztő: a követelés akkor is véglegesen megszűnhet, ha arról már per folyik, vagy azt jogerős ítélet állapította meg.
A per folyik tovább, de megváltoznak a követelésérvényesítés szabályai
A felszámolás előtt indított pénzkövetelési per a felszámolás elrendelése miatt főszabály szerint nem szűnik meg automatikusan. A bíróság továbbra is vizsgálhatja, hogy fennáll-e a követelés, mekkora az összege, és megalapozott-e a felperes igénye. Ez azonban csak az egyik része a jogi helyzetnek.
A felszámolás megindulását követően az adós hitelezői már nem egymástól függetlenül próbálják megszerezni a pénzüket. A felszámolás kollektív eljárás: a felszámoló felméri az adós vagyonát és tartozásait, nyilvántartásba veszi a hitelezőket, majd a törvényben meghatározott kielégítési sorrend szerint jár el.
A per eldöntheti, hogy jogszerű és megalapozott-e a követelésed, a hitelezői igénybejelentés pedig azt biztosítja, hogy a követelés a felszámolási eljárásban is megjelenjen. Ahhoz tehát, hogy a felszámoló számoljon vele, és egyáltalán lehetőséged maradjon a felszámolási vagyonból történő kielégítésre, az igényt a per mellett külön is be kell jelentened.
Fontos ugyanakkor, hogy az időben megtett igénybejelentés sem jelenti a követelés automatikus elismerését vagy kifizetését. Ha az adós vagy a felszámoló vitatja az igényt, a per eredménye továbbra is meghatározó lehet. A tényleges megtérülés emellett attól is függ, hogy mennyi vagyon marad az adósnál, és a követelés milyen helyet foglal el a törvényi kielégítési sorrendben.
Mit mondott ki a Kúria a per alatt megindult felszámolásról?
A Kúria Gfv.I.30.174/2025/8. számú, 2026 júliusában közzétett döntésének alapjául szolgáló ügyben a felperes több mint 41 millió forintos követelést érvényesített. A per alatt azonban az alperes felszámolás alá került, a felperes pedig a követelését a felszámolás közzétételétől számított 180 napon belül nem jelentette be a felszámolónak. A Kúria egyértelművé tette, hogy a felszámolás megkezdése előtt indított per nem mentesíti a hitelezőt a felszámolási igénybejelentés alól. A polgári perrendtartás általános szabályait ilyenkor a felszámolási törvény speciális rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
A döntés legfontosabb vállalkozói tanulsága különösen szigorú: a 180 napos határidő elmulasztása nem pusztán eljárási hiba. A Kúria értelmezése szerint a határidő leteltével maga az anyagi jog, vagyis az adóssal szembeni követelés is véglegesen megszűnik. A követelés még úgynevezett természetes kötelemként sem marad fenn. Ez a jogkövetkezmény akkor is beállhat, ha a követelés miatt már folyamatban van egy per, ha a hitelező csak később értesül a felszámolásról, vagy ha a követelést korábban jogerős ítélet állapította meg. Annak sincs jelentősége, hogy a felszámolási eljárás később milyen módon fejeződik be: a jogvesztés a határidő utolsó napjának elteltével bekövetkezik.
A Kúria azt is kimondta, hogy ha a jogvesztéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, azt a perben eljáró bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie. Ilyenkor nem egyszerűen az eljárás megszüntetésének, hanem az alaptalanná vált kereset elutasításának van helye. Ez üzleti szempontból azt jelenti, hogy egy egyébként megalapozott, megfelelően dokumentált és akár évek óta peresített követelés is elveszhet egy elmulasztott felszámolási határidő miatt.
Hitelezői igény bejelentése felszámolásban: 40 nap vagy 180 nap?
A két határidőt nem szabad összekeverni. Mindkettő lényeges, de eltérő jogkövetkezmény kapcsolódik hozzájuk.
A 40 napos határidő
A felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteni a követelést ahhoz, hogy azt a felszámoló főszabály szerint határidőben bejelentett hitelezői igényként vegye nyilvántartásba. A 40 nap tehát nem kényelmi vagy ajánlott határidő. Ennek megtartása szükséges ahhoz, hogy a hitelező ne kerüljön automatikusan kedvezőtlenebb kielégítési helyzetbe.
A 40. nap után, de 180 napon belül
Ha a követelést csak a 40. nap után, de még 180 napon belül jelentik be, a felszámoló késedelmes hitelezői igényként még nyilvántartásba veszi. Ennek azonban komoly pénzügyi következménye van. Az ilyen követelést – az egyezségkötés esetétől eltekintve – csak akkor lehet kielégíteni, ha a határidőben bejelentett, törvényben felsorolt tartozások rendezése után még marad vagyoni fedezet. Egy vagyonhiányos felszámolásban ez a gyakorlatban minimálisra csökkentheti a megtérülés esélyét.
A 180 napos jogvesztő határidő
A 180 nap már nem egyszerű késedelmi határidő. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény általános szabálya szerint ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. A felszámoló a követelést ezt követően már nem veheti nyilvántartásba, az adóssal szemben folyamatban lévő perben pedig a követelés nem érvényesíthető tovább eredményesen.
40 nap: a határidőben bejelentett hitelezői pozíció megőrzésének határideje.
180 nap: az általános szabály szerinti végső, jogvesztő határidő.
Egyes különleges felszámolási eljárásokra és speciális követelésekre eltérő szabályok vonatkozhatnak. Ezért mindig a konkrét felszámolást elrendelő végzés, a követelés jogcíme és a hitelező jogállása alapján kell meghatározni a teendőket.
Mikortól kell számítani a határidőt?
A határidő főszabály szerint nem attól kezdődik, amikor ténylegesen értesülsz a felszámolásról, hanem a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől. Ez különösen veszélyes lehet azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek sok partnerük, több folyamatban lévő követelésük vagy hosszabb ideje tartó perük van. Nem biztos, hogy az adós külön értesítést küld. Az sem jelent védelmet, ha a kapcsolattartó korábban még fizetést ígért, vagy a cég a saját kommunikációjában nem jelezte, hogy felszámolás várható. A pénzügyi osztály, a cégvezetés és a peres jogi képviselő közötti információáramlás ezért kulcsfontosságú. Ha a követeléskezelés, a peres ügyek és a partnerfigyelés egymástól elkülönülten működnek, könnyen előfordulhat, hogy senki nem észleli időben a felszámolás közzétételét.
A nagyobb kintlévőséggel rendelkező vállalkozásoknál ezért érdemes olyan belső folyamatot kialakítani, amely magában foglalja a jelentősebb adósok cégstátuszának és a Cégközlöny közzétételeinek rendszeres ellenőrzését. Emellett célszerű központi nyilvántartást vezetni a fizetési késedelmekről és a folyamatban lévő perekről, valamint előre meghatározni, hogy egy felszámolás észlelésekor ki értesíti a vezetést, a pénzügyi területet és a jogi képviselőt. A határidő elmulasztását ugyanis az sem akadályozza meg, ha a szervezeten belül egyszerűen nem jutott el időben az információ a megfelelő döntéshöz.
Mit kell tartalmaznia a hitelezői igénybejelentésnek?
A hitelezői igénybejelentés nem merül ki abban, hogy e-mailben jelzed a felszámolónak: az adós tartozik neked. A követelést olyan pontossággal és dokumentáltsággal kell előadni, hogy annak jogalapja, összege, esedékessége és besorolása vizsgálható legyen.
Az igénybejelentésben ezért pontosan meg kell határozni a követelés jogcímét, a tőke, a kamatok és az érvényesített költségek összegét, valamint az esedékesség időpontját. Csatolni kell az igényt alátámasztó szerződéseket, számlákat, teljesítésigazolásokat és más bizonyítékokat. Ha a követelést zálogjog, garancia vagy más biztosíték védi, annak adatait és dokumentumait is fel kell tüntetni.
Folyamatban lévő per esetén a felszámolóval közölni kell az eljáró bíróságot, az ügyszámot, a per aktuális állását és az addig meghozott bírósági határozatokat. Az igénybejelentéshez a nyilvántartásba-vételi díj megfizetésének igazolását is csatolni kell.
A jelenlegi általános szabály szerint a nyilvántartásba vétel feltétele a követelés tőkeösszege 1%-ának megfelelő díj megfizetése, amely legalább 20 000, legfeljebb 400 000 forint. A díjat a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, a bírósági ügyszám feltüntetésével kell befizetni, majd a befizetést a felszámolónak igazolni kell. Bizonyos követelésekre törvényi kivételek vonatkoznak.
Az igénybejelentés és a díjfizetés nem ugyanaz a lépés
Különösen fontos, hogy a hitelezői igény felszámolónak történő bejelentése és a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése két külön cselekmény. Az átutalás önmagában nem helyettesíti az igénybejelentést. Ugyanígy az sem elegendő, ha a hitelező elküldi az igényét, de nem teljesíti a nyilvántartásba vételéhez szükséges díjfizetést, vagy annak megtörténtét nem igazolja a felszámolónak. A szabályos nyilvántartásba vételhez ezért mindkét lépést megfelelően teljesíteni és dokumentálni kell.
Egy gyakorlati példa: a beszállító már perel, az adós közben felszámolás alá kerül
Tegyük fel, hogy egy beszállító 15 millió forint ki nem fizetett vállalkozói díj miatt pert indított. Az adós vitatja a követelést, ezért a bíróság tanúkat hallgat meg, és szakértői bizonyítás is folyamatban van.
A per alatt közzéteszik az adós felszámolását. A beszállító úgy gondolja, hogy nincs további teendője, hiszen a követeléséről már bíróság dönt. Nem jelenti be az igényt a felszámolónak, hanem megvárja a per végét. Mire jogerős döntés születne, a felszámolás közzétételétől számított 180 nap már eltelt. Ebben a helyzetben hiába áll rendelkezésre szerződés, számla, teljesítésigazolás és több évnyi peranyag. A követelés a bejelentés elmulasztása miatt megszűnik, a keresetet pedig a bíróság elutasíthatja.
Ha viszont a beszállító időben bejelenti a követelést, és teljesíti a nyilvántartásba vétel feltételeit, a felszámoló számolhat az igénnyel. A per eldöntheti a követelés jogalapját és összegét, a felszámoló pedig annak eredménye és a törvényi kielégítési sorrend alapján járhat el.
A leggyakoribb hibák
Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy a hitelező a pert és a felszámolási igénybejelentést ugyanazon követelés két alternatív érvényesítési módjának tekinti. A valóságban a folyamatban lévő per mellett is önálló igénybejelentési kötelezettség keletkezik.
Komoly kockázatot jelent, ha a vállalkozás megvárja a jogerős ítéletet, vagy a 180 napot tekinti rendes bejelentési határidőnek. Ugyanilyen veszélyes, ha a határidőt nem a Cégközlönyben történt közzétételtől, hanem a tényleges tudomásszerzéstől számítja.
Az sem megfelelő eljárás, ha a hitelező csak az adósnak vagy annak korábbi ügyvezetőjének küld fizetési felszólítást. Az igényt a kijelölt felszámolónak kell bejelenteni. A nyilvántartásba-vételi díj átutalása sem pótolja magát az igénybejelentést, és az elküldött igény sem elegendő, ha a szükséges díjfizetés és annak igazolása elmarad.
Folyamatban lévő per esetén külön hibaforrás lehet, ha a hitelező nem közli annak adatait a felszámolóval, vagy nem hangolja össze a perben tett nyilatkozatait a felszámolási eljárásban előadott követeléssel. Az igénybejelentés után azt is ellenőrizni kell, hogy a felszámoló milyen összegben, milyen jogcímen és melyik kielégítési kategóriában vette nyilvántartásba a követelést.
Külön veszélyt jelent, ha a cég követeléskezelése több szereplő között oszlik meg. A könyvelés látja a lejárt számlát, az ügyvezető tárgyal az adóssal, a jogi képviselő viszi a pert, de senki nem felel a partner fizetésképtelenségi státuszának követéséért.
Mit érdemes azonnal ellenőrizni?
Elsőként a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történt közzétételének pontos napját kell megállapítani. Ebből számítható ki a 40 napos, valamint az általános szabály szerinti 180 napos határidő.
Ezt követően össze kell gyűjteni a követelés dokumentumait, és egyeztetni kell azokat a folyamatban lévő per irataival. Nemcsak a számlákat érdemes átnézni, hanem a szerződést, annak módosításait, a teljesítésigazolásokat, a levelezést, a fizetési felszólításokat, a kamatszámítást és az addig felmerült eljárási költségeket is.
A szükséges lépések jellemzően a következők:
- a felszámolás közzétételi időpontjának ellenőrzése;
- a határidők pontos kiszámítása;
- a követelés jogalapjának és összegének meghatározása;
- a hitelezői igény bejelentése a felszámolónak;
- a nyilvántartásba-vételi díj szabályos megfizetése és igazolása;
- a folyamatban lévő per adatainak feltüntetése;
- a peres stratégia és a felszámolási eljárás összehangolása;
- a felszámoló visszaigazolásának és a követelés besorolásának ellenőrzése.
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan zajlik a felszámolási eljárás, és milyen következményekkel jár a vállalkozás működésére. Ha még csak a ki nem fizetett számla érvényesítésének módját mérlegeled, érdemes elolvasnod azt is, hogy miért nem elég önmagában a számla a követelés végrehajtásához.
A felszámolás lezárása után bizonyos feltételekkel az ügyvezető vagy más mögöttes felelős személy helytállása is felmerülhet, de ez külön jogi vizsgálatot és külön határidők betartását igényli. Erről a felszámolás utáni mögöttes felelősségről szóló cikkünkben írtunk részletesen.
Gyakori kérdések a hitelezői igény bejelentéséről
Be kell jelentenem a követelést, ha már pert indítottam?
Igen. A folyamatban lévő per nem helyettesíti a hitelezői igény felszámolónak történő bejelentését. A két eljárást egymással összehangoltan kell kezelni.
A hitelezői igény bejelentése felszámolásban 40 vagy 180 napon belül szükséges?
A követelést főszabály szerint 40 napon belül kell bejelenteni. A 40. nap után, de 180 napon belül bejelentett igény késedelmes követelésként még nyilvántartásba vehető, de lényegesen rosszabb kielégítési helyzetbe kerül. A 180 nap elmulasztása az általános szabály szerint jogvesztéssel jár.
Akkor is be kell jelenteni a követelést, ha már jogerős ítéletem van?
Igen. A Kúria döntése szerint a 180 napon túl bejelentett követelést a felszámoló akkor sem veszi nyilvántartásba, ha azt jogerős bírósági ítélet tartalmazza.
Mikortól kell számítani a határidőt?
Főszabály szerint a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől, nem attól a naptól, amikor ténylegesen tudomást szereztél a felszámolásról.
Elég befizetni a nyilvántartásba-vételi díjat?
Nem. A díjfizetés nem helyettesíti a felszámolónak címzett, megfelelően dokumentált hitelezői igénybejelentést. A szabályos nyilvántartásba vételhez mindkét lépést teljesíteni kell.
Kimenthető a 180 napos határidő elmulasztása?
A 180 napos határidő az általános szabály szerint jogvesztő, ezért elmulasztása főszabály szerint nem igazolható. A Kúria szerint a határidő lejártával a követelés véglegesen megszűnik, függetlenül a felszámolás későbbi eredményétől.
Összegzés
A hitelezői igény bejelentése felszámolásban akkor sem maradhat el, ha ugyanazt a követelést már bírósági perben érvényesíted. A kereset nem biztosít automatikus védelmet a felszámolási törvény határidőivel szemben.
A követelést főszabály szerint a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteni. A késedelmes bejelentés jelentősen ronthatja a kielégítés esélyét, a 180 napos jogvesztő határidő elmulasztása pedig magának a követelésnek a megszűnéséhez vezethet.
A felszámolás közzététele ezért azonnali jogi és pénzügyi intézkedést igényel. Ellenőrizni kell a határidőt, megfelelő tartalommal be kell jelenteni a követelést, teljesíteni kell a díjfizetést, majd össze kell hangolni a felszámolási eljárást a folyamatban lévő perrel.
Mikor forduljak ügyvédhez?
Ha felszámolás alá került az adósod, akkor rögtön. Ellenőrizzük a határidőt, elkészítjük a hitelezői igénybejelentést, megvizsgáljuk a követelés összegét és dokumentumait, teljesítjük a nyilvántartásba vételéhez szükséges jogi lépéseket, és összehangoljuk azokat a folyamatban lévő perrel. A jogvesztő határidő miatt érdemes mielőbb lépned.
