Rengeteg olyan esettel találkozunk ügyfeleinknél, amikor 20-30 évvel ezelőtt lejárt tartozásokat próbálnak a követeléskezelők érvényesíteni. A legtöbb ilyen helyzetben azonban a követelés elévült, de nem mindegy, hogy erre mikor hivatkozunk. Blogunkban megnézzük közelebbről, hogy mi az elévülés és mit kell tenni egy ilyen régi követelés előkerülésekor.
Mit is jelent az elévülés?
Az elévülés fogalma gyakran félreértések tárgya, pedig a tartozások behajthatóságának egyik legfontosabb jogi korlátja. Az elévülés azt jelenti, hogy egy követelés meghatározott idő elteltével már nem érvényesíthető bírósági úton, de ez nem egyenértékű azzal, hogy a követelés automatikusan megszűnt. Éppen ezért nem győzzük hangsúlyozni, hogy az elévülés bekövetkezte nem szünteti meg magát a követelést, csupán a bírósági behajtás lehetőségét zárja ki.
Az adós önként továbbra is teljesítheti a tartozást, ám ha ezt megteszi, az összeget később nem követelheti vissza arra hivatkozva, hogy a követelés elévült. Ilyen szempontból önkéntes teljesítés számít az is, ha a végrehajtó leveszi az adós számlájáról az összeget, vagy a munkabérére letiltást vezet. Amikor már ebben a stádiumban tart az ügy, az azt feltételezi, hogy a végrehajtási eljárást bírósági vagy közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás előzte meg és akkor kellett volna az elévülésre hivatkoznia az adósnak.
Fontos kiemelni, hogy az elévülést nem hivatalból veszi figyelembe az eljáró hatóság, hanem arra az adósnak kell hivatkoznia. Vagyis az nem megfelelő eljárás, hogy a régi követelésről szóló leveleket kidobjuk a kukába és nem reagálunk rá.
De mennyi idő után évül is el egy tartozás?
Az általános elévülési idő 5 év, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. Vannak azonban speciális esetek, amelyekre rövidebb elévülési idő vonatkozik:
- 1 év: telefonszolgáltatás, internetelőfizetés, parkolási bírság
- 3 év: villany- és gázszolgáltatásból eredő tartozás (ha a számla esedékessége 2023. szeptember 1. előtti), veszélyes üzemi felelősségből fakadó igények
- Soha nem évül el: Tulajdoni igények (például ingatlanokkal kapcsolatos jogok)
Az elévülés kezdeti időpontja általában a követelés esedékességének napja, például amikor egy hitelszerződést felmondanak vagy egy számla fizetési határideje lejár.
De mennyi idő után évül is el egy tartozás?
A második részből tudhatjuk meg, hogy ki vagy kik az ingatlan tulajdonosai, milyen arányban tulajdonolják azt, illetve mikor és milyen jogcímen szerezték meg a tulajdoni hányadukat. Az Operaház példáját tekintve elmondható, hogy a Magyar Állam 1875-ben szerezte meg a tulajdonjogot adásvétel jogcímén, de azt is megmutatja nekünk a tulajdoni lap, hogy a Magyar Állam nevében az ingatlan vagyonkezelője maga a Magyar Állami Operaház.
Mi szakítja meg az elévülést?
Az elévülés időtartama megszakítható, ami azt jelenti, hogy a megszakítástól számítva az elévülési idő újraindul. Az elévülés megszakításának szabályai azonban eltérnek attól függően, hogy a tartozás 2014. március 15. előtt vagy után keletkezett.
Régi Ptk. szerint (2014 előtt keletkezett tartozások)
Az alábbi cselekmények szakítják meg az elévülést:
✔ Írásbeli felszólítás
✔ Bírósági eljárás megindítása
✔ Az adós tartozáselismerése
✔ A tartozás módosítása vagy egyezség
Új Ptk. szerint (2014. március 15. után keletkezett tartozások)
✔ Az adós tartozáselismerése
✔ Bírósági eljárás megindítása és jogerős határozat
✔ A tartozás módosítása vagy egyezség megkötése
✔ A követelés csődeljárásban történő bejelentése
Fontos változás, hogy az új Ptk. szerint egy egyszerű írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést, így az adósoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a követeléskezelők levelei miatt az elévülési idő folyamatosan újraindul.
Hogyan lehet védekezni elévült követelések ellen?
Bár egy elévült követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni, a követeléskezelők sok esetben mégis megpróbálják behajtani az ilyen tartozásokat. Az adósok gyakran nincsenek tisztában a jogaikkal, és önként teljesítenek egy olyan követelést, amelyet valójában már nem lehetne jogi úton kikényszeríteni.
A legfontosabb lépések, ha elévült követeléssel keresik meg:
✅ Ne ismerjük el szóban vagy írásban a tartozást, mert ez megszakíthatja az elévülést!
✅ Ellenőrizzük az elévülési időt és a megszakító cselekményeket!
✅ Ha bírósági vagy végrehajtási eljárás indult, azonnal hivatkozzunk az elévülésre!
✅ Kérjünk jogi segítséget, hogy megfelelő módon tudjuk védeni érdekeinket!
Gyakori tévhitek az elévüléssel kapcsolatban
❌ „Ha az adósság elévült, akkor már nem kell foglalkozni vele.”
→ Hamis! Az elévülésre az adósnak kell hivatkoznia, a hatóságok ezt hivatalból nem vizsgálják.
❌ „Ha elévült a követelés, akkor törlik a KHR-listáról.”
→ Nem igaz! A KHR-ben (korábban BAR-lista) az adatok elévülés nélkül is fennmaradhatnak a jogszabályok szerint.
❌ „A behajtó nem kereshet meg egy elévült követeléssel.”
→ De igen! Bár bírósági úton nem érvényesíthető, peren kívüli felszólításokat küldhetnek az önkéntes teljesítés reményében és fizetési meghagyást is beadhatnak erre vonatkozóan.
Összegzés
🔹 Az elévülés azt jelenti, hogy egy követelés bírósági úton már nem érvényesíthető, de nem jelenti automatikusan a követelés megszűnését.
🔹 Az általános elévülési idő 5 év, de egyes tartozások esetén ez rövidebb lehet.
🔹 Az elévülés megszakítható bizonyos jogi cselekményekkel.
🔹 Ha elévült követeléssel keresik meg, azonnal ellenőrizni kell az elévülési időt és szükség esetén jogi lépéseket kell tenni.
📞 Van kérdése elévüléssel kapcsolatos ügyekben? Vegye fel velünk a kapcsolatot, és segítünk a jogi védekezésben!