A cégvezetői eltiltás egy súlyos jogi szankció, amelynek hatására az érintett személy egy meghatározott ideig nem tölthet be bizonyos szerepeket vállalkozásokban. Eltiltás hatálya alatt az illető nem lehet cég vezető tisztségviselője (pl. ügyvezető, igazgatósági tag), nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, és nem lehet egyéni cég tagja. Fontos, hogy az eltiltás minden cégformára kiterjed – nemcsak Kft. vagy Rt., hanem bármilyen vállalkozási formára vonatkozik. Fontos kiemelni, hogy az eltiltás időtartama alatt meglévő kisebbségi tulajdonát sem növelheti úgy, hogy többségi befolyást szerezzen (pl. üzletrész-vásárlással vagy ajándékozással), kivéve az öröklés esetét. Amennyiben az eltiltott személy a tiltás kimondásakor már valamely cégben vezető, cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag, a cégbíróság automatikusan törli őt ezekből a pozíciókból a cégjegyzékben.
Mennyi ideig tart a cégvezetői eltiltás?
Az eltiltás időtartama általában 5 év, amely az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjától számít. Bizonyos esetekben azonban a törvény rövidebb eltiltási időt ír elő – például 1 év vagy 3 év – a körülményektől függően, erről alább részletesen szó lesz. Fontos tudni, hogy az eltiltás jogerős bírósági vagy hatósági döntésen alapul, és a hatálya alatt a korlátozások alól nincs kibúvó: hiába teljesít valaki utólag egy mulasztást, a megkezdett eltiltási időt általában nem lehet utólag lerövidíteni vagy visszavonni.
Milyen esetekben kerül sor cégvezetői eltiltásra?
A vállalkozás vezetőjének eltiltására többnyire akkor kerül sor, ha súlyos mulasztások vagy tartozások maradnak hátra egy cégnél, és a jogszabályok ezt szankcióként előírják. Az eltiltás eseteit a cégjogi szabályok pontosan meghatározzák. Néhány ilyet ismertetünk a következőkben:
🚨Fizetésképtelenség miatti felelősség: Eltiltás alá kerül az a személy, akinek felelősségét egy felszámolási vagy kényszertörlési eljárásban a bíróság jogerősen megállapította a ki nem elégített hitelezői követelésekért, és az előírt fizetési kötelezettségét nem teljesítette. Ilyen eset tipikusan akkor fordul elő, ha a cég csődje során a hitelezők kérésére vagy a felszámoló indítványára a bíróság megállapítja a vezető tisztségviselő vagy tag úgynevezett mögöttes felelősségét, majd a tartozás behajtása ellene sikertelen. Ebben az esetben a cégbíróság 5 évre eltiltja a felelősnek talált személyt a jogerős határozat után.
🚨Korlátlan felelősségű tag mulasztása: Eltiltható az a korlátlanul felelős tag (például betéti társaság beltagja, közkereseti társaság tagja), aki a társaság tartozásaiért fennálló korlátlan felelősségének nem tett eleget. Ilyenkor is feltétel, hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen legyen. Ha a cég tartozásait a korlátlan felelős tag nem egyenlíti ki és a tartozást behajtani nem lehet, a bíróság őt is 5 évre eltiltja a vállalatvezetéstől.
🚨Ki nem fizetett cégbírósági bírság: Cégvezetői eltiltást alkalmaznak azzal szemben is, akit a cégbíróság pénzbírság megfizetésére kötelezett, de azt nem fizette meg, feltéve, hogy a bírság behajtására indított végrehajtás sikertelen volt. Ilyen bírság kiszabására sor kerülhet például akkor, ha egy cég változásbejegyzési kérelmét jelentős késedelemmel nyújtják be (30 napon túl) – ebben az esetben a cégbíróság pénzbírságot szabhat ki, és ha azt az ügyvezető nem rendezi, végső soron eltiltáshoz vezethet.
🚨Kényszertörlési eljárás miatti eltiltás: Ha egy céget hivatalból, kényszertörlési eljárás keretében töröl a cégbíróság, és a cég vagyonából nem fedezett hitelezői követelések maradtak, akkor a törvény alapján el kell tiltani a cég olyan vezető tisztségviselőit, korlátlanul felelős vagy többségi befolyással rendelkező tagjait, akik a kényszertörlési eljárás megindításakor vagy az azt megelőző két évben töltöttek be ilyen szerepet a cégben. Ez a rendelkezés azt célozza, hogy a tulajdonosok ne bújhassanak ki a felelősség alól úgy, hogy a cég megszüntetése előtt gyorsan „leadják” a cég vezetését vagy tulajdonát másnak. Fontos: kizárólag akkor kerül sor eltiltásra kényszertörlés után, ha bejelentett hitelezői követelések maradtak kielégítetlenül – ha egyáltalán nem jelentettek be követelést a cég ellen, a bíróság mellőzi az eltiltást ebben az eljárásban. Amennyiben viszont maradtak tartozások, az eltiltás időtartamát a fennmaradó tartozások nagysága határozza meg:
- Ha a bejelentett követelések összege nem éri el az 500 000 Ft-ot, akkor 1 évre tiltják el az érintett személyt.
- 500 000 Ft és 3 000 000 Ft közötti tartozásnál 3 évre szól az eltiltás.
- 3 000 000 Ft feletti (jelentős) adósság esetén 5 évre tiltja el a cégbíróság a volt vezetőt.
E szabály alól újabban van kivétel: ha a bíróság megállapítja, hogy az érintett vezető mindent megtett a követelések kiegyenlítésére, vagy a cégnek lett volna elegendő vagyona a tartozások rendezésére, akkor mellőzhető az eltiltás alkalmazása ebben a körben. Ez a módosítás 2019-től került be a jogszabályba, miután az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy indokolt méltányolni azokat, akik nem szándékosan vagy vétkesen hagytak maguk után adósságot.
🚨Büntetőjogi eltiltás, büntetett előélet: Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit a bíróság büntetőeljárásban jogerősen eltiltott egy foglalkozás gyakorlásától vagy éppen kifejezetten a vezetői tisztség betöltésétől. Ugyanígy, a büntetett előélet is kizáró ok: a cégbíróság a büntetőjogi nyilvántartás adatai alapján megakadályozza, hogy a büntetett személy a tilalom ideje alatt vállalatot vezessen. (Ez gyakorlatilag egy automatikus eltiltás a közügyektől vagy foglalkozástól eltiltott, illetve büntetett személyekkel szemben a gazdasági szerepvállalás terén.)
🚨NAV általi (adójogi) eltiltás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vezethet be gyakorlatilag a cgvezetői eltiltással azonos hatású korlátozást. Az adóhatóság külön értesítés nélkül, objektív adatok alapján – adóregisztrációs eljárás során – tilthatja el az érintettet attól, hogy új cégben vállaljon szerepet. Tipikus esetek: ha egy cégnek több mint 5 000 000 Ft adótartozása halmozódott fel legalább 180 napja, akkor a NAV megtagadja új cég adószámának kiadását az érintett vezető számára – vagyis amíg a tartozást nem rendezik, addig az illető nem alapíthat (nem vezethet) új céget. Másik gyakori eset, hogy felszámolási eljárás végén több mint 3 000 000 Ft adótartozás marad kiegyenlítetlenül a cégben: ilyenkor a NAV utólagosan 5 évre eltiltja az adott cég vezetőjét (aki a tartozást „hátrahagyta”) attól, hogy más cégben vezető tisztséget töltsön be. A NAV által alkalmazott eltiltás sajátossága, hogy sokszor az érintett nem is értesül róla előre – csak akkor szembesül vele, amikor egy új cég bejegyzésénél az adóhatóság megtagadja az adószámot. Megjegyzendő, hogy utólagos jogorvoslat is korlátozott: ha az eltiltás alapjául szolgáló tartozás fennállt, akkor annak utólagos rendezése nem vonja vissza automatikusan a tilalmat. Éppen ezért fontos a céges adókötelezettségeket folyamatosan nyomon követni, mert a NAV szankciója szinte automatikusan és szigorúan érvényesül.
Hol lehet ellenőrizni, hogy valaki el van-e tiltva?
Az eltiltás ténye nyilvános adat, és bárki számára elérhető a cégnyilvántartásban. A cégjegyzék online rendszerében létezik egy speciális keresőfelület, ahol név alapján lekérdezhető, hogy egy személy eltiltás alatt áll-e.
Elkerülhető a cégvezetői eltiltás? Kérjen segítséget időben!
Az eltiltás témája kapcsán kiemelten fontos a megelőzés és a szakszerű tanácsadás. Ha attól tart, hogy Önt vagy cégét a fent említett okok bármelyike miatt cégvezetői eltiltás fenyegeti, érdemes időben szakértői segítséget kérnie. Léteznek ugyanis olyan esetek és jogi lehetőségek, amikor az eltiltás elkerülhető, vagy legalábbis az időtartama csökkenthető a megfelelő lépésekkel. Tapasztalt jogi szakértőink segíthetnek feltárni az Ön előtt álló opciókat – legyen szó tartozások rendezéséről, a cég működésének átszervezéséről vagy szükség esetén a megfelelő felszámolási eljárás lefolytatásáról.
További hasznos információkért olvassa el blogbejegyzésünket a felszámolásról és hallgassa meg podcast adásunkat a cégmegszüntetési lehetőségekről.