A köznapi nyelvben gyakran hallani, ha egy cég megszűnik, hogy a legtöbb ember azt mondja rá, hogy „felszámolták a céget”. A valóságban azonban a felszámolás csak az egyik lehetséges módja a cég jogutód nélküli megszüntetésének. Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy vállalkozás jogutód nélküli megszüntetése többféle jogi úton történhet, attól függően, hogy milyen helyzetben van a cég és ki kezdeményezi a folyamatot. Három fő cégmegszüntetési eljárás létezik Magyarországon: a végelszámolás, a felszámolás és a kényszertörlés, ezen felül pedig a csődeljárás jelenthet sok esetben még egy utolsó lehetőséget a cég bezárása előtt annak életben tartására. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mit takar mindegyik fogalom, mikor alkalmazzák őket, hogyan zajlanak, és milyen jogkövetkezményekkel járnak.
Felszámolás – Megszüntetési eljárás fizetésképtelenség esetén
A felszámolási eljárás olyan jogi eljárás, amelyre akkor kerül sor, ha a cég fizetésképtelen, azaz tartozásait nem képes kiegyenlíteni esedékességkor. Ilyenkor a cél a fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése úgy, hogy a hitelezők a cég meglévő vagyonából törvényben meghatározott módon legalább részben kielégítést nyerjenek. Ez az eljárás tehát lényegében a csődtörvény által szabályozott “kényszerintézkedés”, amely biztosítja, hogy a fizetésképtelen vállalkozás ne működhessen tovább, és a megmaradt vagyonát a törvény szerinti rangsorban szétosszák a tartozások rendezésére.
Ki kezdeményezheti és mikor?
Felszámolást általában nem a cég tulajdonosai kezdeményeznek (hiszen ők nyilván nem szívesen számolják fel a saját cégüket, hacsak nem elkerülhetetlen), hanem a hitelezők vagy más jogosultak. Gyakori, hogy egy nagyobb beszállító, alvállalkozó, vagy akár az adóhatóság kezdeményezi, ha a cég tartozik nekik, és a tartozását határidőre nem fizette meg. A hitelező a bírósághoz benyújtott kérelemmel indíthat felszámolási eljárást, bizonyítva, hogy a követelése lejárt és azt a cég nem teljesítette. Emellett maga az adós cég is kérheti saját maga felszámolását, ha belátja, hogy fizetésképtelenné vált, azonban erre igen ritkán látunk példát.
Hogyan zajlik a felszámolás?
Az eljárást a bíróság rendeli el, és kirendel a felszámolók névjegyzékéből egy hivatalos felszámolót (felszámolóbiztost) a cég ügyeinek levezénylésére. A felszámoló átveszi a cég vagyonának kezelését, nyilvántartásba veszi a hitelezői igényeket, és gondoskodik a vagyon értékesítéséről. A felszámolás alatt a cég vezetése már nem hozhat érdemi döntéseket, a felszámoló pedig a törvény keretei közt akár tovább működtetheti a céget a vagyon maximalizálása érdekében (például befejez bizonyos projekteket vagy behajt kintlevőségeket). Természetesen az ilyen felszámolás alatti bevételek is a hitelezők kielégítését szolgálják, azaz minden újonnan befolyó vagyonrészt a tartozások rendezésére fordítanak. A hitelezőknek a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzététele után 40 napjuk van bejelenteni a követeléseiket a felszámolónak, aki ezeket rangsorolja (például a munkavállalók bérkövetelései, adótartozások elsőbbséget élveznek, stb.). A cég vagyonát – legyen az pénz, ingatlan, gépek vagy egyéb eszközök – értékesítik, és a befolyt összeget a törvényben rögzített sorrend szerint szétosztják a hitelezők között. Nem ritka, hogy a felszámolás végére nem marad elegendő pénz minden tartozás kiegyenlítésére; ilyenkor a hitelezők részére a felszámoló kiadja a behajthatatlansági nyilatkozatot.
Milyen következményekkel jár?
A felszámolás eredményeként a cég jogutód nélkül megszűnik, a céget törlik a nyilvántartásból. A cég vagyona nagyrészt a hitelezők felé kerül szétosztásra, és ami tartozást nem sikerült kifizetni, azt a hitelezők kénytelenek „elengedni”. A folyamatnak lehetnek további jogi következményei is: ha kiderül, hogy a cég vezetői a fizetésképtelenség beállta után felelőtlenül gazdálkodtak vagy kivonták a vagyon egy részét a hitelezők elől, felelősségre vonhatók. Szélsőséges esetben a bíróság akár eltilthatja a cég vezető tisztségviselőit attól, hogy a jövőben más cégben vezető pozíciót töltsenek be, különösen, ha a hitelezők követelései kielégítetlenül maradtak a cég megszűnése után. Arra is van jogi lehetőség, hogy a cég tulajdonosain vagy korábbi tulajdonosain érvényesítsék a hitelezők követeléseiket, erre egy későbbi blogunkban fogunk részletesen kitérni.
További tudnivalók
A felszámolási eljárásról részletesen beszélgettünk a Cégjogi Percek erről szóló epizódjában, valamint blogbejegyzéseinkben beszámoltunk a végelszámolásról, a csődeljárásról és a kényszertörlésről.
Kérjen segítséget cége megszüntetéséhez!
A cég megszüntetésének előkészítése és lebonyolítása összetett folyamat, tele jogi, könyvelési és adminisztratív teendőkkel. Nem érdemes és nem is lehet egyedül belevágni. Forduljon bizalommal ügyvédi irodánkhoz segítségért: sok éves tapasztalattal segítünk felmérni a helyzetét, tanácsot adunk a teendőkre, és szükség esetén lebonyolítjuk a megfelelő megszüntetési eljárást. Lépjen velünk kapcsolatba még ma egy konzultációra, hogy cége sorsát a lehető legkedvezőbben és szabályosan zárhassuk le!