A felszámolási eljárás egy fizetésképtelenségi eljárás, amelynek célja a fizetésképtelen gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők kielégítése. Ha egy cég felszámolási kérelmet kap, az még nem jelenti automatikusan a vállalkozás végét – ugyanakkor rövid határidőn belül kell világos és jogilag megalapozott döntést hozni. A KKV-k jelentős része nem azért kerül ilyen helyzetbe, mert működésképtelen, hanem mert egy üzleti vita, nem megfelelően kezelt követelés vagy átmeneti likviditási zavar felszámolási kérelemhez vezet. A döntő kérdés ilyenkor az, hogy a cég hogyan reagál.
Mit vizsgál a bíróság a felszámolási eljárásban?
A felszámolási eljárás tipikusan akkor indul, amikor egy hitelező azt állítja, hogy a céggel szemben fennálló, lejárt és nem vitatott követelését a vállalkozás nem fizette meg. A felszámolási eljárás nem általános „tartozásbehajtás”. A bíróság nem azt vizsgálja, hogy fennáll-e bármilyen követelés, hanem azt, hogy a cég fizetésképtelennek minősül-e.
A gyakorlatban ez elsősorban akkor állapítható meg, ha:
- a követelés lejárt,
- nem került érdemben vitatásra,
- és a cég nem fizetett.
A bírói gyakorlat következetes abban, hogy valóban fizetésképtelenségi helyzetnek kell fennállnia. Ugyanakkor ha a követelés jogilag nem vitatott és nem kerül rendezésre, a bíróság elrendelheti a felszámolást.
Mikor minősül vitatottnak egy követelés?
A bírói gyakorlat szerint egy követelés akkor minősül érdemben vitatottnak, ha a cég a teljesítési határidőt megelőzően, vagy legkésőbb a felszámolási törvény szerinti fizetési felszólítás kézhezvételét követően haladéktalanul, konkrét jogi vagy ténybeli indokokra hivatkozva kifogást emel. A puszta hallgatás nem vitatás. Az általános jellegű, utólagos, indokolás nélküli tiltakozás sem elegendő.
A követelés vitatottsága akkor áll fenn, ha például:
- a teljesítés hibás volt,
- a szolgáltatás nem a szerződés szerint történt,
- beszámítási igény merül fel,
- a követelés jogalapja vitatott,
- a számla nem felel meg a szerződésnek.
Fontos azonban, hogy a vitatásnak dokumentáltnak és konkrétnak kell lennie.
Mikor minősül elkésettnek a vitatás?
A gyakorlat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a követelés vitatását nem lehet a felszámolási eljárás megindításakor „kitalálni”. Ha a hitelező a felszámolási törvényben meghatározott tartalmi elemekkel ellátott fizetési felszólítást küldött – amelyben egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy nemfizetés esetén felszámolási eljárást kezdeményez –, és a cég erre nem reagál érdemi vitatással, akkor az ezt követő vitatás rendszerint elkésettnek minősül.
Az utólag, a felszámolási kérelem kézhezvételét követően előadott kifogás önmagában nem alapozza meg a követelés vitatottságát, ha korábban nem volt nyoma jogvita fennállásának. Ezért különösen fontos a fizetési felszólítások kezelése. A felszámolási eljárás gyakran nem a kérelem benyújtásakor „kezdődik”, hanem a megelőző kommunikáció során.
A felszámolási eljárás menete röviden
👉 A felszámolási kérelem benyújtása
A hitelező benyújtja a kérelmet a bírósághoz, és igazolja a lejárt követelést.
👉 A cég értesítése
A bíróság kézbesíti a kérelmet a vállalkozás részére. Ettől a ponttól kezdve kulcsfontosságúvá válik az idő.
👉 Reagálási határidő
A cégnek rövid – 8 napos – határidő áll rendelkezésére arra, hogy vitassa a követelést, igazolja a teljesítést, vagy rendezze a tartozást. A határidő elmulasztása jelentősen csökkenti a mozgásteret.
👉 A bíróság döntése
Ha a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget és ez a végzés jogerősség válik, elrendeli a felszámolást.
👉 Felszámoló kirendelése
A felszámoló átveszi a cég irányítását, az ügyvezetés jogköre korlátozódik, a társaság működése a hitelezői érdekek mentén alakul tovább.
Mit tegyen a cég, ha felszámolási kérelmet kap?
A legfontosabb lépés a helyzet objektív jogi értékelése.
Ennek során tisztázni kell:
- volt-e korábban érdemi vitatás,
- a fizetési felszólítás megfelelt-e a törvényi követelményeknek,
- fennáll-e valódi fizetésképtelenség,
- van-e lehetőség a követelés rendezésére vagy egyezségre.
Sok esetben a felszámolási kérelem nem a cég teljes működésképtelenségét jelenti, hanem egy konkrét jogvita eszkalálódását. A kérdés az, hogy ez a jogvita dokumentált és időben jelzett volt-e.
Mit ne tegyen az ügyvezetés?
A leggyakoribb hibák közé tartozik a fizetési felszólítások félvállról vétele, az utólagos, megalapozatlan vitatás, valamint a határidők elmulasztása. A felszámolási eljárásban a „majd később tisztázzuk” hozzáállás rendszerint már nem működik. Az ügyvezető felelőssége külön kérdéskör, amelyről külön írtunk részletesen.
Felszámolási kérelmet kapott a cége?
A felszámolási eljárás menete jogilag jól körülhatárolt, de a kimenetel jelentős mértékben függ attól, hogy a cég korábban hogyan kezelte a követelést. A követelés vitatottsága nem formai kérdés, hanem időzítés és dokumentáltság kérdése. Az elkésett vitatás rendszerint nem alkalmas a felszámolás elkerülésére.
Minden felszámolási kérelem egyedi helyzetet teremt: el kell dönteni, hogy a követelés valóban nem vitatott-e, fennáll-e fizetésképtelenség, illetve milyen stratégiai lépés szolgálja leginkább a cég érdekeit. Amennyiben felszámolási kérelmet kapott, javasolt haladéktalanul jogi konzultációt kérni. Az időben megtett, szakmailag megalapozott lépések adott esetben megakadályozhatják a felszámolás elrendelését.