Egy tulajdoni lap valamennyi fontos információt tartalmaz egy ingatlanról. Ebből tudhatjuk meg, hogy ki a tulajdonos, milyen terhek kerültek bejegyzésre illetve az ingatlan leíró adatai is ebből derülnek ki.
A tulajdoni lapok helyrajzi számok vagy pontos természetbeni címek alapján kérhetőek le a földhivataltól akár online, akár személyes ügyintézés keretében. Vegyük végig az Operaház példáján keresztül, hogy mit látunk a tulajdoni lapon.
A tulajdoni lap első részén az ingatlan adatairól találunk információkat. Ilyen az ingatlan megnevezése, vagyis az, hogy például lakóházról, lakásról, telekről vagy erdőről vették fel az adott tulajdoni lapot. Ezen felül annak területe, termőföld esetén pedig a föld aranykorona értéke is megállapítható a tartalmából. Ha az ingatlan vonatkozásában szolgalmi jog került bejegyzésre, az is az első részből derül ki, de a példát megnézve az épület műemléki jellegét vagy a műemléki környezetben való elhelyezkedését is innen tudhatjuk meg. Ez utóbbiak több szempontból is fontosak, hiszen a műemlékek használatára, felújítására, értékesítésére plusz szabályok is vonatkoznak.
A második részből tudhatjuk meg, hogy ki vagy kik az ingatlan tulajdonosai, milyen arányban tulajdonolják azt, illetve mikor és milyen jogcímen szerezték meg a tulajdoni hányadukat. Az Operaház példáját tekintve elmondható, hogy a Magyar Állam 1875-ben szerezte meg a tulajdonjogot adásvétel jogcímén, de azt is megmutatja nekünk a tulajdoni lap, hogy a Magyar Állam nevében az ingatlan vagyonkezelője maga a Magyar Állami Operaház.
A tulajdoni lap utolsó részéből pedig kiderül, hogy milyen terhek, jogok vagy tények kapcsolódnak az ingatlanhoz. Tipikusan ilyen a jelzálogjog vagy az elidegenítési és terhelési tilalom, ami például kölcsönfelvétel esetén nyújt biztosítékot a hitelező fél számára. Ebben az esetben ha a tulajdonos el kívánná adni az ingatlanát, akkor az adásvétel során be kellene szerezni a jelzálogjogosult hozzájárulását az átruházáshoz vagy meg kellene fizetni a jelzálog alapjául szolgáló tartozást.
Szintén ezen a részen kerül feltüntetésre, ha a tulajdonos vagy jogszabály valaki részére haszonélvezeti jogot biztosít. Ez egy korlátozásnak tekinthető, hiszen amennyiben haszonélvezettel terhelt az ingatlan, akkor átruházás esetén az új tulajdonosnak vinnie kell tovább ezt a harmadik fél számára biztosított haszonélvezeti jogot vagy meg kell váltania, ha a jogosult önként nem mond le róla.
Sok esetben találunk a tulajdoni lapon vezetékjogot is, ami azt jelenti, hogy a hálózati engedélyes társaság részére biztosított a közcélú villamos elosztóhálózat elhelyezése és üzemeltetése, melyet a tulajdonos tűrni köteles.
Érdemes kiemelni a végrehajtási jogot, ez tapasztalataink szerint számos esetben előfordul. Amikor az ingatlan tulajdonosával szemben bármilyen okból kifolyólag végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az ingatlantulajdonra is feljegyezteti az eljáró végrehajtó a végrehajtási jogot, mely a tulajdoni lap III. részén látszódik. Szintén az átruházások esetén van jelentősége ennek, hiszen amennyiben valaki nem olyan ingatlant szeretne megszerezni, amin a tartozás ott marad, akkor ezt a tulajdonjog bejegyzését megelőzően rendezni kell és azt követően kérni kell a végrehajtási jog törlését.
Praxisunk során nem egyszer találkoztunk azzal, hogy ingatlan vonatkozásában elővásárlási vagy visszavásárlási jogot alapítottak a felek. Az Operaház tulajdoni lapján is szerepel elővásárlási jog, melyet a Magyar Állam részére biztosítottak. Ezek a jogok egyébként nem csak szerződéssel keletkezhetnek, hanem jogszabályon is alapulhatnak. Például egy osztatlan közös tulajdon esetén a polgári törvénykönyv alapján van a tulajdonostársaknak elővásárlási joga a másik tulajdonostárs értékesítése esetén, de ez nem fog látszódni a tulajdoni lapon. A szerződéssel alapított azonban igen.
Bejegyezhetőek bizonyos tények is a tulajdoni lapra, ilyen például a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog; zár alá vétel; árverés kitűzése vagy például a változtatási tilalom.
Érdemes még megemlíteni a széljegy fogalmát, ami fizikailag a tulajdoni lap legelején látható. Itt találhatóak azoknak az eljárásoknak az adatai, amit már benyújtottak a földhivatalba, azonban még nem bírálták el az ügyet.