A NAV célkeresztjében a házipénztárak és a készpénzállományok lesznek 2026-ban – ezt jelentette be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Különös tekintettel fókuszálnak idén a kis- és középvállalkozások házipénztáraira. Sajtóhírek szerint a NAV kockázatelemzés alapján országszerte vizsgálja a mérlegben kimutatott készpénz valós meglétét, különös tekintettel arra, hogy a papíron szereplő pénz fizikailag is meglegyen. Ez azt jelenti, hogy a cégek készpénzállományát akár helyszínen is ellenőrizhetik. Érdemes tehát felkészülni: a NAV az idei ellenőrzéseiben az építőipar mellett kifejezetten a pénzeszközök jogszerű kezelését is kiemelten figyeli.
Jogkövetési vizsgálat: mit jelent és hogyan indul?
Általánosságban elmondható, hogy ma a NAV ellenőrzések túlnyomó többsége jogkövetési vizsgálat keretében zajlik. A jogkövetési vizsgálat során a NAV azt ellenőrzi, teljesítette-e a cég időben és szabályszerűen adókötelezettségeit, bevallásait, bejelentéseit. Lényeges különbség, hogy a jogkövetési vizsgálat nem zárja le végérvényesen az ellenőrzött időszakot: az adóhatóság később is visszatérhet ugyanarra az időszakra vagy adónemre, és akár több jogkövetési vizsgálatot is lefolytathat ugyanazon adózónál. Ennek a céltudatos, informatikai alapú eljárásnak az eredményétől függ, hogy csak elmaradt kötelezettséget állapít meg-e (mulasztási bírság), vagy indokolt esetben tovább lép adóellenőrzésre.
Amikor a NAV jogkövetési vizsgálatot indít, az úgy kezdődik, hogy az érintett társaság számára cégkapun megküldi a hivatalos megbízólevelet valamint iratbekérést tartalmazó megkeresését. Ebben pontosan megjelölik a vizsgálat tárgyát, a vizsgált időszakot, valamint azt, hogy milyen dokumentumokat és adatokat kell bemutatni és milyen határidővel. Fontos, hogy a cég a megkeresést időben vegye át, mivel a NAV által megadott határidőn belül hiánypótlást nem lehet benyújtani. A levél kézhezvételétől általában néhány naptól maximum 8 napig terjedő határidő áll rendelkezésre az iratbekérő teljesítésére (halasztást csak indokolt esetben, külön kérelemre lehet kérni).
Mire figyeljen a cég az iratbekérő megérkezésekor?
A cég feladata a kért dokumentumok összegyűjtése és rendszerezett feltöltése a NAV által kijelölt módon. Tipikus iratkör például a számlák, szerződések, teljesítési igazolások, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, analitikus főkönyvi kivonatok, tárgyi eszköz kartonok és egyéb számviteli nyilvántartások. Emellett a bankszámlakivonatok, pénztárjelentések és azok bizonylatai, előlegelszámolások is rendszerint kért tételek. A NAV akár helyszíni ellenőrzés keretében is ellenőrizheti a könyvelést és a vállalkozás működését – ezért is ajánlott a belső szabályzatokat, számlarendet előzetesen rendbe tenni.
Ha a jogkövetési vizsgálat során a NAV nem talál olyan eltérést vagy mulasztást, amely adóellenőrzés elrendelését indokolná, a vizsgálat ennek megfelelően zárul – ilyenkor a NAV nem állapít meg adóhiányt és nem indul adóellenőrzés. Ha azonban a vizsgálat során szabálytalanság gyanúja merül fel (például eltitkolt bevétel, fiktív ügyletgyanú), a NAV átáll adóellenőrzésre és kitágítja a vizsgált körét. A NAV jogkövetési vizsgálatot végző revizora ugyanis jegyzőkönyvben megállapított mulasztást szabálytalansági tényként rögzíthet, bírságot szabhat ki, és dönthet úgy, hogy a feltárt gyanú alapján adóellenőrzést rendel el. Tehát a céltudatos, kifejezetten célzott adatellenőrzés adóellenőrzéssé „nőhet ki” – ezért érdemes különös gondot fordítani minden NAV-megkeresés szakszerű teljesítésére, még jogkövetési vizsgálat esetén is.
Jegyzőkönyv és észrevétel: az utolsó lehetőség a bizonyításra
Amennyiben adóellenőrzés indul, a NAV mélyrehatóan vizsgálja a könyvelést és a kapcsolódó bizonylatokat. Például ellenőrizheti a számlák és bizonylatok valódiságát, a szerződések teljesítését, illetve kockázatos termékköröket vagy tevékenységeket (például vendéglátás, gépjárművekkel való kereskedelem) is fókuszba állíthatja. A teljes anyagot a vizsgálat lezárásaként a NAV jegyzőkönyvben rögzíti: ebben szerepel az, hogy milyen megállapításokat tett, milyen mulasztásokat észlelt. Ez a jegyzőkönyv az ellenőrzés lezárását jelenti, és hivatalosan is átadja (cégkapus tárhelyre helyezéssel) a cégnek.
A jegyzőkönyv átvétele után van a cégnek egy utolsó esélye megvédeni magát. A NAV – összhangban a vonatkozó jogszabállyal – jogkövetési vizsgálat esetén 15, adóvizsgálat esetén 30 napos határidőt biztosít az észrevétel (nyilatkozattétel) benyújtására. Az észrevétel során részletesen cáfolhatók a jegyzőkönyv tételei, és – ami talán a legfontosabb – új bizonyítékokat lehet becsatolni az állítások alátámasztására. Kiemelten fontos: az észrevétel az utolsó olyan lépés az eljárásban, ahol új tényt vagy dokumentumot tud előadni az adózó, ezt követően erre nincs lehetősége. Előfordul olyan eset is, hogy az észrevételek alapján a NAV revizora kiegészítő vizsgálatot indít, és ez esetben újabb jegyzőkönyvet készít.
Ezért nagyon lényeges, hogy a jegyzőkönyvet alaposan átolvassuk, a NAV által bizonyítatlannak látott tényeket alátámasszuk és az észrevételeikre nyilatkozzunk határidőn belül.
Az elsőfokú határozattól a bírósági útig
Az észrevételek beérkezése után a NAV kiadja az elsőfokú határozatot. Ebben állapítja meg az esetleges adókülönbözet mértékét, kiszabja az adóbírságot vagy mulasztási bírságot. Jogkövetési vizsgálat esetén adóhiányt nem lehet megállapítani, de mulasztási bírság kiszabására van lehetőség, és persze ekkor az is lehetséges, hogy a NAV az elsőfokú döntésben maga rendeli el az adóellenőrzést. Ha a határozat tartalmával az adózó nem ért egyet, akkor 15 nap áll rendelkezésre fellebbezést benyújtani. (Utólagos adómegállapításnál ez a határidő 30 nap.) A fellebbezés során viszont új tényeket vagy bizonyítékokat már nem lehet előadni, kivéve ha azok korábban nem álltak rendelkezésre.
A fellebbezési kérelmet a másodfokú adóhatóság bírálja el. A másodfokú határozat vagy helybenhagyja, vagy módosítja vagy visszaküldi elsőfokra újabb eljárás lefolytatása miatt az elsőfokú döntést. A másodfokú határozat a közzététellel jogerőssé válik: vagyis ettől a pillanattól kezdve teljesíteni kell a benne foglaltakat (adóhiány megfizetése, bírság befizetése). Ha a cég mégis jogorvoslatot keresne, a közléstől számítva 30 napon belül a bíróság elé viheti az ügyet. Fontos azonban, hogy a másodfokú határozat végrehajtása nem halasztó hatályú: vagyis a NAV végrehajtást indíthat (pl. inkasszó, végrehajtás) a határozat jogerőre emelkedése után, még akkor is, ha a cég bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett.
Hogyan készüljön fel az adózó?
Egy jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés akár egyetlen hiányzó aláírás vagy elmaradt bevallás miatt is meglepetést okozhat a cégeknek. Fontos ezért, hogy minden NAV-értesítést komolyan vegyen a cég: a cégkapun kapott iratot nyissa meg, a megadott határidőn belül válaszoljon az iratbekérőre és csatolja a kért dokumentumokat. A jegyzőkönyv kézhezvételekor éljen a észrevétel lehetőségével, és használja ki ezt az utolsó alkalmat új bizonyíték bemutatására. Amennyiben mégis bírságot vagy adóhiányt állapít meg a NAV, a fellebbezési és bírósági határidőket pedig szigorúan tartani kell.
Útmutató lépésről lépésre
📥Megbízólevél/iratbekérő átvétele – nyissa meg időben és vegye át az összes iratot.
📑Dokumentumok összegyűjtése – állítsa össze a kért szerződéseket, számlákat, teljesítési bizonylatokat, analitikákat, stb.
⏳Határidők betartása – válaszoljon a megadott időn belül.
📝Jegyzőkönyv – észrevétel – a jegyzőkönyv átvétele után éljen az észrevételi joggal, csatoljon minden, állításait alátámasztó dokumentumot.
⚖️Fellebbezés, bírósági felülvizsgálat – ha adóhiány vagy bírság kerül megállapításra, fellebbezzen, majd szükség esetén 30 napon belül indítson pert (jogerő után).
🛡️ Tapasztalt segítség NAV-vizsgálat esetén
A jogkövetési vizsgálatok és adóellenőrzések összetett, jogilag szigorúan szabályozott eljárások. Egyetlen hiányzó dokumentum vagy elmulasztott határidő is bírsághoz vezethet. Tapasztalt adójogi csapatunk segít eligazodni az ellenőrzési folyamat minden szakaszában:
✔️ iratok rendszerezése
✔️ észrevételek megfogalmazása
✔️ fellebbezési stratégiák kidolgozása
✔️ peres eljárás esetén jogi képviselet
📩 Forduljon hozzánk bizalommal – vállalkozása biztonsága közös érdek!
