Az osztalékfizetés a vállalkozások tulajdonosai számára kiemelten fontos lehetőség, hogy a cég nyereségéből személyes jövedelemre tegyenek szert. Ugyanakkor az osztalék kifizetésének számos szabálya és feltétele van, amelyeket ismerni kell a jogszerű és biztonságos kifizetéshez. Ebben a cikkben áttekintjük az osztalékfizetés legfontosabb feltételeit és szabályait, az osztalékelőleg (évközi osztalék) lehetőségét, valamint az osztalék adózását a tulajdonosok szemszögéből.
Az osztalékfizetés fő szabályai és feltételei
💰Felosztható nyereség megléte: Osztalékot kizárólag a vállalkozás tárgyévi adózott nyereségéből és az előző évekből felhalmozott szabad eredménytartalékból lehet fizetni. Nem fizethető ki több osztalék, mint amennyi ilyen felosztható eredmény rendelkezésre áll.
🧱Tőkevédelmi és fizetőképességi feltétel: A kifizetés után is meg kell maradnia a cég saját tőkéjének a törzstőke (jegyzett tőke) szintje felett. Az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell, hogy az osztalék kifizetése nem veszélyezteti a vállalkozás fizetőképességét és a hitelezők érdekeit. Ez biztosítja, hogy az osztalékfizetés ne okozzon likviditási problémát a cégnek.
🗓️Döntés ideje és módja: Az osztalék kifizetéséről a tulajdonosok (taggyűlés vagy közgyűlés) döntenek jellemzően az éves beszámoló elfogadásakor, tehát általában évente egyszer. Ekkor határozzák meg az osztalék összegét és esetleg a kifizetés időpontját. Ha a határozat külön kifizetési határidőt nem tartalmaz, az osztalékot később, tetszőleges időpontban is ki lehet fizetni.
👥Tulajdonosi jogosultság: Osztalékra az a tag vagy részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő határozat időpontjában a vállalkozás tulajdonosa (illetve tagsági jogait gyakorolhatja). Fontos továbbá, hogy a tulajdonos csak a már teljesített (befizetett) vagyoni hozzájárulása arányában részesülhet osztalékban, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérően rendelkezik. Az osztalékot általában a tulajdoni hányadok arányában osztják fel a tagok között.
Osztalékelőleg (évközi osztalék) szabályai
Előfordulhat, hogy a tulajdonosok nem szeretnének az év végéig várni, és évközi osztalékelőleg formájában vennének ki pénzt a cég nyereségéből. Az osztalékelőleg az osztalék előrehozott kifizetését jelenti, szigorú feltételekkel:
📊Osztalékelőleget csak akkor lehet fizetni, ha a cég készít egy közbenső mérleget (időközi pénzügyi beszámolót), amely igazolja, hogy van elegendő nyereség (fedezet) az osztalék kifizetésére. Közbenső mérleg hiányában osztalékelőleg nem adható ki.
🧾Az osztalékelőleg kifizetésekor is érvényesíteni kell az osztalékfizetés feltételeit: csak akkor fizethető ki, ha a kifizetés nem veszélyezteti a cég fizetőképességét, és a szükséges saját tőke rendelkezésre áll. A döntést a tulajdonosok hozzák meg (taggyűlési határozat formájában), és amennyiben a cég könyvvizsgálatra kötelezett, a közbenső mérleget a könyvvizsgálónak hitelesítenie kell.
📆 Gyakoriság és adminisztráció: A jogszabály nem korlátozza, hogy egy évben hányszor fizethető osztalékelőleg, de minden alkalommal új közbenső mérleg és taggyűlési döntés szükséges, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Gyakorlati szempontból célszerű ritkán, megfontoltan élni ezzel a lehetőséggel.
🔐Visszafizetési kötelezettség: Ha az év végi beszámoló elkészítésekor kiderül, hogy a tárgyévi eredmény és a felhalmozott tartalék végül nem nyújt elegendő fedezetet a korábban kifizetett osztalékelőlegre, akkor a tulajdonosok kötelesek a különbözetet visszafizetni a társaságnak. Ez egy törvényi garancia arra, hogy év közben ne lehessen indokolatlanul magas összeget kivonni a cégből osztalékelőleg címen. (Ilyen eset gyakorlatilag kölcsönnek minősül a tag felé, amit kamattal együtt kell rendezni.)
Az osztalék adózása
Az osztalékból származó jövedelem adózására oda kell figyelnie minden tulajdonosnak, mert több adónem is felmerülhet. Lényeges különbség van aközött, hogy magánszemély vagy cég a kedvezményezett. Az alábbiakban áttekintjük az adózási tudnivalókat mindkét esetben.
Magánszemély tulajdonos adózása
Magánszemély (pl. vállalkozó cégvezető tulajdonos) esetében az osztalék bruttó összege után a kifizető cég vonja le és fizeti be az alábbi adókat:
- 15% személyi jövedelemadó (SZJA): Minden forint osztalékot 15% SZJA terhel. Ezt a kifizetéskor a cég automatikusan levonja a bruttó összegből.
- 13% szociális hozzájárulási adó (szocho): Ezt az adót szintén a kifizető vonja le, de csak addig, amíg az adott magánszemély összes, szocho-köteles jövedelme el nem éri az úgynevezett szocho-plafont. A szocho éves felső határa a mindenkori minimálbér 24-szerese – efölött a részvényesnek/tulajdonosnak már nem kell tovább fizetnie ezt az adót. (Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha a tulajdonos például a munkabérével már elérte a plafont, az ezután kapott osztalékára nem vonnak 13% szochót.)
A magánszemély tulajdonos végül nettó osztalékot kap kézhez, miután a 15% SZJA-t és – amennyiben releváns – a 13% szochót a cég levonta és befizette az adóhatóságnak. Fontos megjegyezni, hogy osztalékelőleg fizetésekor kezdetben csak 15% SZJA-t vonnak le; a 13% szocho fizetési kötelezettség csak akkor merül fel, amikor az osztalékot a beszámoló elfogadásakor véglegesen jóváhagyják (és csak abban az esetben, ha a tulajdonos addig még nem érte el a szocho-fizetési plafont).
Céges (jogi személy) tulajdonos adózása
Ha az osztalékot egy másik cég (pl. anyavállalat vagy befektető cég) kapja, akkor a kapott osztalék adómentes a számára. Ez azt jelenti, hogy a bevételként elszámolt osztalék összegét a társaság a saját adóalapjából (legyen szó társasági adóról vagy kisvállalati adóról) levonhatja, így utána nem keletkezik további fizetendő adó. A gyakorlatban tehát a jogi személy tulajdonos osztalékbevételét nem terheli sem SZJA, sem szocho, és a társasági adó alapját is csökkenti ez a bevétel. (Magát az osztalékot már a forrás cég adózott eredményéből fizették ki.)
Összegzés
Az osztalékfizetés jogi és adózási kereteinek betartása kiemelten fontos a cégek számára. Mindig győződjünk meg róla, hogy a cég eredménye elegendő az osztalék kifizetéséhez, és tartsuk be a szükséges dokumentációs kötelezettségeket (például közbenső mérleg készítése osztalékelőleg esetén). Az adózás területén pedig javasolt könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérni, hogy az osztalék utáni adófizetés optimálisan, a hatályos jogszabályoknak megfelelően történjen.