Üzletrész öröklése esetén az egyik legsürgősebb kérdés egészen hétköznapi: ki utalja el a fizetéseket, ha eddig csak az elhunyt intézte a cég banki ügyeit? Lehet, hogy a család már tudja, ki vinné tovább a vállalkozást. Ettől azonban még nem biztos, hogy ő aláírhatja a következő beszállítói szerződést, vagy rendelkezhet a céges bankszámla felett.
Különösen akkor számít, hogy mi történik az első napokban, ha az elhunyt volt a Kft. egyetlen tulajdonosa és egyetlen ügyvezetője is. Ilyenkor az öröklés mellett arról is gondoskodni kell, hogy legyen, aki a cég nevében eljárhat. A kft. a tulajdonos halálával nem szűnik meg. Az örökös az üzletrészt szerzi meg, az ügyvezetői tisztséget viszont nem örökli. Ha a cég ügyvezető nélkül marad, indokolt esetben már a hagyatéki eljárás alatt is lehet lépni az új ügyvezető megválasztása érdekében.
Egyszemélyes kft. öröklése: ki írhat alá a cég nevében?
Ha az elhunyt az egyetlen tulajdonos volt, de a céget más vezeti, az ügyvezető a jogosultságai szerint folytathatja a napi munkát. Ettől még elakadhatnak olyan ügyek, amelyekhez tulajdonosi döntés kell, például a beszámoló elfogadása.
Egészen más a helyzet, ha a tulajdonos volt az egyetlen ügyvezető is: az ő megbízatása a halálával megszűnik, és a családból senki nem veheti át automatikusan a helyét. Akkor sem, ha évek óta ő dolgozik mellette a cégben. Korábbi cikkünkben részletesebben is bemutattuk, mi a különbség a tulajdonos és az ügyvezető szerepe között.
Ha maradt másik ügyvezető, akkor meg kell nézni, hogy önállóan írhat-e alá. Ha az adott ügyhöz két aláíró kell, egyikük kiesése akkor is megakaszthatja az ügyintézést, ha a másik továbbra is ügyvezető. A banki rendelkezési jogot külön szükséges ellenőrizni: egy ismert jelszó nem helyettesíti a jogosultságot.
Többtagú Kft.-nél, ha egyetlen ügyvezető sem maradt, bármelyik tag összehívhatja a taggyűlést, vagy kezdeményezhet ülés nélküli döntéshozatalt. Ehhez nem kell harminc napot várni. Ha viszont az ügyvezető nélkül maradástól számított harminc napon belül egyik sem történik meg, egy tag vagy hitelező kérheti a cégbíróság közreműködését. A taggyűlés összehívása önmagában még nem garantálja, hogy lesz elegendő szavazat az új ügyvezető megválasztásához.
Mi segíthet, ha még tart a hagyatéki eljárás?
Ha az elhunyt egyedüli tag és ügyvezető volt, nincs másik tag, aki rögtön kezdeményezhetné az új vezető megválasztását. Ilyen helyzetben nem feltétlenül kell a hagyatéki eljárás végéig várni. Ha az üzletrész szerepel a hagyatéki leltárban, és a cég működésének biztosításához vagy vagyonának megóvásához nyilvánvalóan szükséges, a jegyző vagy a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki a tagsági jogok gyakorlására.
Amíg a hagyatéki leltárt nem küldték meg a közjegyzőnek, addig a jegyző járhat el a kirendelés ügyében; utána pedig a közjegyző. A cég vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmet nyújthat be. A várható díjat és költségeket főszabály szerint a kérelmező előlegezi és viseli.
Az ügygondnokot nem azért rendelik ki, hogy ő utalja el a béreket vagy írja alá a szerződéseket. A feladata a tulajdonosi oldalon van: a kirendelés keretei között közreműködhet például az új ügyvezető megválasztásában. Ha ilyen intézkedésre van szükség, a kérelemben érdemes pontosan megmutatni, melyik döntés nem hozható meg, és mi történik a céggel, ha ez így marad.
Ha egy ilyen helyzet elő áll, akkor azzal érdemes kezdeni, hogy az érintettek összegyűjtik a közelgő fizetési, szerződéses és hatósági határidőket. Emellett meg kell nézni a társasági szerződést vagy alapító okiratot, valamint a meglévő meghatalmazásokat. Így hamarabb látszik, melyik ügyet intézheti valaki már most, és melyikhez hiányzik a jogosult döntéshozó vagy aláíró. A fontosabb hitel- és támogatási szerződésekben azt is meg kell nézni, hogy előírnak-e értesítést tulajdonos- vagy ügyvezetőváltás esetére.
Üzletrész öröklése: mikor kapcsolódhat be az örökös a cég döntéseibe?
A „megörökölte a céget” fordulat félreérthető. Az örökös a Kft.-ben lévő részesedést, vagyis az üzletrészt örökli. A gépek, a raktárkészlet és a bankszámlán lévő pénz továbbra is a társaságé. Ugyanígy egy ki nem fizetett beszállítói számla sem válik pusztán az örökléstől az örökös magántartozásává.
Az üzletrész már a tulajdonos halálakor átszáll az örökösre. A hagyatékátadó végzés szerepe nem az, hogy létrehozza ezt a tulajdonszerzést, hanem hogy megállapítsa és igazolja, ki örökölt. Ahhoz, hogy az örökös a társasággal szemben gyakorolhassa a tagsági jogait, igazolnia kell az örökösi minőségét — rendszerint a jogerős hagyatékátadó végzéssel —, és kérnie kell az ügyvezetőtől, hogy vegye fel a tagjegyzékbe, a cég tagjairól vezetett nyilvántartásba. Ezután a szükséges cégbírósági bejelentésről is gondoskodni kell.
Mi történik, ha többen örökölnek?
Nézzünk meg egy példát. Ha három testvér közösen örököl egy 60 százalékos üzletrészt, nem lesz automatikusan három külön, 20 százalékos üzletrészük, hanem közös tulajdonnal fognak rendelkezni az egy darab 60 százalékos üzletrész felett. Vagyis a kft. szempontjából együtt egy tagnak számítanak, és az üzletrészhez tartozó jogokat a maguk közül választott közös képviselő útján gyakorolják. Ha később külön üzletrészeket szeretnének, a felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása is kell.
Kiskorú is örökölhet üzletrészt, de nem mindegy, ki járhat el az ő nevében. Ha például a szülő maga szeretné megvenni a gyermeke üzletrészét, nem írhat alá egyszerre vevőként és a gyermek képviselőjeként. Ilyen érdekellentétnél eseti gyámra lehet szükség, és bizonyos vagyoni döntéseknél a gyámhatóság jóváhagyása is felmerülhet.
Mi van, ha a cégtársak megszereznék az örökölt üzletrészt, vagy az örökös inkább kiszállna?
A társasági szerződés nem zárhatja ki az üzletrész öröklését. Rendelkezhet viszont úgy, hogy az előre kijelölt jogosultak az örököstől megszerezhessék az üzletrészt a forgalmi érték megfizetésével. Ezt nevezi a törvény magukhoz váltásnak. Ha a feltételek teljesülnek, az ügyvezető megtagadhatja az örökös tagjegyzékbe való bejegyzését.
A jogosultaknak a bejegyzési kérelem hatályossá válásától számított harmincnapos, jogvesztő határidőn belül kell nyilatkozniuk és fizetniük. Ez nem a fent említett harminc nap: itt nem az ügyvezető kiesésétől vagy a halál napjától kell számolni. A forgalmi érték ráadásul eltérhet attól az összegtől, amely a cégiratokban törzsbetétként szerepel. Ha a cégtársak élni szeretnének ezzel a lehetőséggel, előre érdemes átgondolniuk, hogyan mérik fel a részesedés értékét, és miből tudják határidőben kifizetni.
Más a helyzet, ha az örökös szeretne kiszállni. Attól, hogy nem akar a vállalkozásban maradni, még nem kérheti automatikusan a cégtől az üzletrész értékét. A Kúria Gfv.III.30.332/2023/7. számú döntése szerint a Kft.-nek nincs általános kötelezettsége arra, hogy az örökölt üzletrészt megvegye. Ha nincs magukhoz váltás, a kiszálláshoz külön megállapodásra, például egy másik taggal kötött adásvételre lehet szükség.
Mit érdemes még a generációváltás előtt megbeszélni?
Ha az egyik gyermek már most a vállalkozásban dolgozik, a másik pedig máshol képzeli el a jövőjét, nem biztos, hogy mindkettejüknek az szolgálja az érdekét, ha közösen öröklik az üzletrészt. Érdemes előre megbeszélni, ki szeretne tulajdonos maradni, ki venné át a vezetést, és miből lehetne rendezni az esetleges elszámolást.
Több tulajdonosnál a szindikátusi szerződés is segíthet a döntési és kiszállási szabályok tisztázásában, de a társasági szerződést és az öröklési rendelkezéseket külön is át kell nézni.
A végrendelet az üzletrész sorsát rendezheti. A napi működéshez azonban más kérdéseket is fel kell tenni: van-e a tulajdonoson kívül olyan személy, aki jogszerűen intézhet sürgős ügyeket? Tudja-e valaki, melyik szerződés mikor jár le, és ki figyeli a Cégkapura érkező küldeményeket? Ezeket könnyebb akkor tisztázni, amikor még van idő átadni a feladatokat és a jogosultságokat.
Gyakori kérdések
Milyen iratokkal érdemes kezdeni üzletrész öröklése esetén?
A hagyatéki leltárhoz érdemes előkészíteni az alapító okiratot vagy a társasági szerződést és az aktuális tagjegyzéket. A tagjegyzék módosításához az örökösnek az örökösi minőségét igazoló iratra is szüksége lesz.
Mi van, ha az üzletrész kimaradt a hagyatéki leltárból?
Ha még tart az eljárás, jelezni kell a hiányt az ügyben eljáró jegyzőnek vagy közjegyzőnek. Ha csak az eljárás befejezése után derül ki, hogy az üzletrész is a hagyatékhoz tartozott, póthagyatéki eljárásnak lehet helye.
Lehet az örökösből ügyvezető?
Igen, ha megfelel a törvényi feltételeknek, a társaság erre jogosult döntéshozója megválasztja, és ő elfogadja a tisztséget. A család megállapodása ezt a társasági döntést nem pótolja.
Eladhatom az örökölt üzletrészt, ha nem szeretnék a cégben maradni?
Igen, de eladás előtt meg kell nézni a társasági szerződést és az átruházás szabályait. Nem mindegy például, hogy egy meglévő tag vagy külső vevő venné meg a részesedést.
Megszűnik a kft., ha meghal az egyetlen tulajdonosa?
Nem. A kft. továbbra is létezik, és a szerződései sem szűnnek meg pusztán emiatt. A sürgős kérdés az, hogy maradt-e, aki képviseli a céget, és hogyan születhetnek meg a szükséges tulajdonosi döntések.
Mi legyen az első lépés?
Az üzletrész öröklése mellett azt is tisztázni kell, mitől függ a cég működése a következő napokban. Ha a haláleset már megtörtént, a legsürgősebb céges határidőkből és a megmaradt jogosultságokból indulj ki.
Kérjen konzultációt az üzletrész öröklésének vagy a generációváltásnak a rendezéséhez
Ha előre tervez, átnézzük az alapító okiratot vagy a társasági szerződést, és segítünk összehangolni az öröklési terveket az ügyvezetés és a képviselet szabályaival.
Ha a Kft. már ügyvezető nélkül maradt, megvizsgáljuk, hogyan választható új ügyvezető, és szükség lehet-e a hagyatéki eljárásban ügygondnok kirendelését kérni.
Kapcsolódó további tartalmak
A témához válogatott további szakmai anyagok egy helyen.
Podcast
Szakmai beszélgetés a témához
Cégjogi Percek Podcast
Miért (nem) ér annyit a céged, mint gondolod? – Cégértékelés a gyakorlatban Szemerédi Andrással
A kapcsolódó jogi kérdés részletesebb, közérthető feldolgozása.
Epizód meghallgatása
