A versenytilalmi megállapodás olyan munkajogi megállapodás, amelyben a munkavállaló vállalja, hogy a munkaviszony megszűnése után meghatározott ideig nem dolgozik a munkáltató versenytársánál, és nem végez vele azonos tevékenységet. Célja a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme, például üzleti titkok és ügyfélkapcsolatok megóvása.
Egy jól megfogalmazott versenytilalmi megállapodás segíthet a munkáltatónak megóvni üzleti érdekeit, ügyfélkapcsolatait és know-how-ját, miközben a munkavállaló is tisztán látja a kötelezettségeit a munkaviszony megszűnése után. Ebben az útmutatóban bemutatjuk a versenytilalmi megállapodás fogalmát, jogi hátterét, tartalmi követelményeit, valamint a gyakorlati hibákat és bevált munkáltatói megoldásokat.
Mi a versenytilalmi megállapodás lényege?
A versenytilalmi megállapodás arról szól, hogy a munkavállaló vállalja: a munkaviszony megszűnése után meghatározott ideig nem helyezkedik el a munkáltató versenytársánál, és nem végez azzal azonos vagy azzal versengő tevékenységet.
A megállapodás célja a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme – például üzleti titkok, ügyfélkör és know-how megóvása attól, hogy a volt munkavállaló ezeket a konkurenciánál hasznosítsa.
A Munka Törvénykönyvének 228. §-a e célból teszi lehetővé a versenytilalmi kikötést, de fontos az egyensúly: a munkavállaló elhelyezkedési szabadsága csak megfelelő ellenérték mellett és ésszerű korlátokkal korlátozható.
Mikor és hogyan érvényes a versenytilalmi megállapodás?
A versenytilalomra vonatkozó szabályokat az Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a megállapodás írásba foglalás nélkül érvénytelen. 2020 óta kifejezetten kötelező írásban megkötni és módosítani is.
Általában a versenytilalmi megállapodás a munkaszerződés része, de megköthető külön, akár a munkaviszony megszűnésekor is.
Fontos, hogy a tilalom csak a munkaviszony megszűnése utáni időszakra vonatkozhat – a munkaviszony fennállása alatt a munkavállalót egyébként is lojalitási kötelezettség terheli (Mt. 8. §).
Formai és tartalmi követelmények
A versenytilalmi megállapodás kötelező elemeit a törvény rögzíti. Ezek nélkülözhetetlenek az érvényességhez és a jogszerűséghez.
A tilalom időbeli, területi és tevékenységi terjedelme
A megállapodásnak egyértelműen meg kell határoznia:
✍️ mennyi ideig tart a tilalom,
✍️ milyen földrajzi területre terjed ki,
✍️ mely tevékenységi körre vagy versenytársakra vonatkozik.
A túl általános megfogalmazás („nem végezhet hasonló tevékenységet”) könnyen érvénytelenné válhat, mert nem teszi világossá, mitől tartózkodik a munkavállaló.
🔹 Tipp: Fogalmazzunk minél konkrétabban, például: „A munkavállaló a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapban nem vállal munkát a [konkrét versenytársak] részére, és nem folytat értékesítési tevékenységet a [meghatározott régióban].”
Arányosság és életszerűség
A tilalom csak addig terjedhet, ameddig a munkáltató jogos érdekeinek védelme indokolja. Egy regionális KKV esetén például nem életszerű országos korlátozás, ahogyan egy specialista dolgozó esetében sem indokolt az egész iparágra vonatkozó tilalom. A túl széles vagy homályos kikötést a bíróság aránytalan korlátozásnak minősítheti, és semmissé teheti.
Időtartam-korlát
A versenytilalom legfeljebb 2 évig tarthat a munkaviszony megszűnésétől számítva. Ha a felek ennél hosszabb időt kötnek ki, az érvénytelen; a tilalom automatikusan megszűnik a két év leteltével.
A munkáltató kötelezettsége: pénzbeli ellenérték
A versenytilalmi kikötésért cserébe a munkáltató köteles megfelelő pénzbeli kompenzációt fizetni a munkavállalónak. Ez nem választható lehetőség, hanem törvényi előírás: ellenérték nélkül a megállapodás nem érvényes.
A fizetendő összeg legalább a megállapodás időtartamára járó alapbér egyharmada. Ez azt jelenti, hogy ha például a tilalom 6 hónapra szól, akkor a munkavállalónak minimum a 6 havi alapbér egyharmada jár.
A kifizetés történhet:
👉 havonta, a tilalmi idő alatt, vagy
👉 egyösszegben, a munkaviszony megszűnésekor.
💡 Gyakorlati tanács: Hosszabb tilalmi idő esetén célszerű havi kifizetést alkalmazni, míg rövidebb megállapodásnál az egyösszegű díjazás praktikusabb.
Gyakori hibák, amiket el kell kerülni
💡 Ellenérték hiánya vagy alacsony összeg:
A törvényi minimum (alapbér 1/3-a) alatt a megállapodás részben vagy egészben érvénytelen.
A munkáltató felelőssége, hogy megfelelő, arányos kompenzációt biztosítson.
💡 Túl széles körű tilalom:
Az „egész országra” vagy „minden konkurensre” kiterjedő megfogalmazás túlzott korlátozásnak minősülhet. Ehelyett csak azokat a versenytársakat és szakterületeket jelöld meg, ahol valóban fennáll a kockázat.
💡 Formai hiányosságok:
Szóban, e-mailben vagy aláírás nélkül kötött megállapodás nem érvényes. Mindig írásban, kétoldalúan aláírva kell rögzíteni az időtartamot, terjedelmet és ellenértéket.
💡 Hiányzik a munkáltató elállási joga:
Ha a munkáltató később már nem tartja indokoltnak a tilalmat, az elállási jog hiányában akkor is fizetnie kellene a kompenzációt. Ezért érdemes előre beépíteni a szerződésbe: „A munkáltató a munkaviszony megszűnése előtt írásban, egyoldalúan elállhat a versenytilalmi megállapodástól, amely esetben mentesül a fizetési kötelezettség alól.”
Gyakori kérdések a versenytilalmi megállapodásról
- Mi az a versenytilalmi megállapodás?
A versenytilalmi megállapodás egy olyan szerződéses kikötés, amely szerint a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után meghatározott ideig nem dolgozhat a munkáltató versenytársánál, és nem végezhet azzal azonos tevékenységet. Célja, hogy megvédje a munkáltató üzleti titkait és ügyfélkapcsolatait.
- Mennyi időre szólhat a versenytilalmi megállapodás?
A Munka Törvénykönyve 228. § (2) bekezdése szerint a versenytilalom legfeljebb két évig tarthat a munkaviszony megszűnésétől számítva. Ennél hosszabb idő kikötése érvénytelen.
- Jár-e pénzbeli kompenzáció a versenytilalmi megállapodásért?
Igen. A megállapodás csak akkor érvényes, ha a munkáltató pénzbeli ellenértéket biztosít. A kompenzáció összege legalább az azonos időtartamra járó alapbér egyharmada, de a felek magasabb összegben is megállapodhatnak.
- Érvényes-e a versenytilalmi megállapodás, ha nincs írásba foglalva?
Nem. A versenytilalmi megállapodás csak írásban érvényes. Ha a megállapodás szóban vagy e-mailben, aláírás nélkül születik, az nem kikényszeríthető a bíróság előtt.
- Mikor érdemes versenytilalmi megállapodást kötni?
Akkor célszerű, ha a munkavállaló olyan bizalmas információkhoz, ügyféladatokhoz vagy know-how-hoz fér hozzá, amelyek versenyelőnyt jelentenek. Például vezető beosztású, értékesítési vagy stratégiai pozícióban dolgozó munkavállalók esetében.
- Visszavonhatja-e a munkáltató a versenytilalmi megállapodást?
Igen, de csak akkor, ha a szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi. Javasolt belefoglalni egy olyan klauzulát, amely szerint a munkáltató a munkaviszony megszűnése előtt írásban, egyoldalúan elállhat a megállapodástól, ezáltal mentesül a fizetési kötelezettség alól.
- Mi történik, ha a munkavállaló megszegi a versenytilalmat?
A munkáltató kártérítést vagy a megállapodásban rögzített kötbért követelhet. Emellett akár bírósági úton is kérheti a versenytársnál történő foglalkoztatás megtiltását.
Versenytilalmi megállapodást kötne?
A versenytilalmi megállapodás hatékony eszköz az üzleti érdekek védelmére, de csak akkor működik, ha jogilag precízen, arányosan és írásban kötik meg. Egy jól kidolgozott szerződés mindkét fél számára biztonságot ad: a munkáltató megóvhatja a stratégiai információit, a munkavállaló pedig tisztán látja, mit vállal és mit kap cserébe.
Amennyiben versenytilalmi megállapodást kötne munkavállalójával, kérje szakértő segítségét!