AI Act vállalkozásoknak – elsőre úgy hangozhat, mintha ez csak technológiai cégeknek, fejlesztőknek vagy nagyvállalatoknak lenne fontos. Pedig a mesterséges intelligencia ma már nem csak ott jelenik meg, ahol AI-rendszereket fejlesztenek. Sok vállalkozás használ AI-t a mindennapi működésben: ügyfélválaszokhoz, hirdetésszövegekhez, képgeneráláshoz, chatbotokhoz, hírlevelekhez, prezentációkhoz, termékleírásokhoz vagy belső dokumentumok előkészítéséhez.
A probléma nem az, hogy egy vállalkozás mesterséges intelligenciát használ. A probléma ott kezdődik, ha nem tudja pontosan, hol használja, ki használja, milyen adatokkal, milyen célra, milyen ellenőrzéssel, és mikor kell erről tájékoztatni az ügyfeleket, partnereket vagy a nyilvánosságot.
2026. augusztus 2-től ez különösen fontos lesz, mert az AI Act több átláthatósági szabálya ettől az időponttól válik alkalmazandóvá. Ide tartoznak többek között az AI-rendszerrel való interakcióra, valamint egyes AI-generált vagy manipulált tartalmakra vonatkozó szabályok is. A vállalkozásoknak ezért nem az a legfontosabb kérdésük, hogy szabad-e AI-t használni, hanem az, hogy hogyan használják átláthatóan, ellenőrizhetően és jogilag kezelhető módon.
Mit jelent az AI Act vállalkozásoknak a gyakorlatban?
Az AI Act vállalkozásoknak nem azt jelenti, hogy minden cégnek bonyolult technológiai megfelelési rendszert kell kiépítenie. Azt viszont igen, hogy a mesterséges intelligencia használatát nem lehet teljesen informális, ellenőrizetlen belső gyakorlatként kezelni.
Egy vállalkozás akkor is érintett lehet, ha nem fejleszt saját AI-rendszert, hanem csak használ valamilyen AI-alapú eszközt. Ilyen lehet például egy chatbot, egy AI-alapú ügyfélszolgálati rendszer, egy képgeneráló vagy videószerkesztő eszköz, egy hirdetéskészítő megoldás, egy szövegíró alkalmazás, egy fordítóprogram, egy HR-eszköz vagy egy belső döntés-előkészítést támogató rendszer.
A legtöbb KKV-nál a mesterséges intelligencia nem úgy jelenik meg, hogy a vezetőség egy nagy stratégiai döntést hoz róla, hanem úgy, hogy valaki elkezdi használni. Először csak egy e-mail megírásához, aztán egy ajánlat vázlatához, később marketingposztokhoz, hirdetésekhez, ügyfélválaszokhoz vagy termékleírásokhoz. Egy idő után a cég működésének több pontján is jelen van az AI, de senki nem látja át egyben, hogy pontosan hol. Ez azért kockázatos, mert amíg a vállalkozás nem térképezi fel az AI-használatát, addig azt sem tudja eldönteni, milyen tájékoztatási, adatvédelmi, szerződéses, munkajogi vagy marketingjogi kérdéseket kell kezelnie.
Az AI Act tehát nem elszigetelt technológiai szabály. A vállalkozás működésének több területéhez kapcsolódhat.
Miért fontos a 2026. augusztus 2-i dátum?
2026. augusztus 2. azért fontos időpont, mert ettől kezdve az AI Act több átláthatósági kötelezettsége alkalmazandóvá válik. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az Európai Unióban élő személyeket tájékoztatni kell, ha AI-rendszerekkel lépnek kapcsolatba, vagy bizonyos AI-generált, illetve manipulált tartalmakkal találkoznak.
Ez nem azt jelenti, hogy minden AI-val támogatott belső munkafolyamatot nyilvánosan jelölni kell. De azt igen, hogy a vállalkozásnak meg kell tudnia különböztetni az AI-használat különböző eseteit.
Más kockázatot jelent, ha egy munkatárs AI-val készít belső jegyzetet. Más helyzet, ha AI-val írt hírlevél megy ki ügyfeleknek. Más, ha a weboldalon chatbot válaszol az érdeklődőknek. Más, ha a vállalkozás AI-val generált reklámképet használ. És megint más, ha egy videó, hang vagy kép úgy készült vagy úgy lett módosítva mesterséges intelligenciával, hogy az valós személy, esemény vagy nyilatkozat benyomását keltheti.
A lényeg az átláthatóság. Az ügyfél, felhasználó vagy néző ne legyen megtévesztve azzal kapcsolatban, hogy emberrel kommunikál-e, valódi tartalmat lát-e, vagy mesterséges intelligenciával generált, illetve manipulált tartalommal találkozik.
AI-chatbot a weboldalon: mikor kell jelezni, hogy nem ember válaszol?
Az egyik leggyakoribb vállalkozói helyzet a weboldali chatbot vagy automatikus ügyfélszolgálati megoldás. Egyre több vállalkozás használ ilyen rendszert ajánlatkéréshez, időpontfoglaláshoz, ügyfélszolgálati kérdések megválaszolásához vagy érdeklődők előszűréséhez. Ez önmagában nem probléma. Sok esetben gyorsabb válaszadást, jobb ügyfélélményt és hatékonyabb működést biztosíthat. A jogi kérdés ott merül fel, hogy az ügyfél tudja-e, kivel vagy mivel kommunikál.
Ha a felhasználó azt hiheti, hogy élő ügyintéző válaszol neki, miközben valójában AI-rendszerrel kommunikál, akkor ez átláthatósági kérdést vet fel. Az AI Act 50. cikke az AI-rendszerekkel való közvetlen interakció esetén tájékoztatási kötelezettséget ír elő, kivéve, ha az AI-használat a körülményekből nyilvánvaló. Egy vállalkozásnak ezért érdemes átnéznie a weboldalán, ügyfélszolgálati felületein és automatizált kommunikációs rendszereiben, hogy a felhasználó számára egyértelmű-e az AI-használat. Nem feltétlenül bonyolult megoldásra kell gondolni. Sok esetben már az is fontos lépés, ha a chatbot felületén jól láthatóan szerepel, hogy az ügyfél automatizált vagy AI által támogatott rendszerrel kommunikál. Ugyanígy érdemes azt is jelezni, ha a válasz nem minősül személyes tanácsadásnak, ha bizonyos ügyekben emberi ügyintézőhöz kell fordulni, vagy ha az AI-válasz ellenőrzést igényel.
Különösen érzékeny lehet ez egészségügyi, pénzügyi, jogi, oktatási, biztosítási, HR- vagy más olyan területeken, ahol az ügyfél a válasz alapján döntést hozhat. A chatbot nem csak technikai eszköz, hanem ügyfélkommunikációs felület. Ezért jogilag is annak megfelelően kell kezelni.
AI-generált képek, videók és reklámok: nem mindegy, mit lát az ügyfél
A marketingben a mesterséges intelligencia használata talán még gyorsabban terjed, mint az ügyfélszolgálatban. AI-val lehet képet generálni. Videót készíteni. Hangot módosítani. Reklámszöveget írni. Termékfotó-jellegű képet előállítani. Social posztot tervezni. Hírlevelet szerkeszteni. Kampányötletet kidolgozni. A vállalkozások részéről ez érthető: gyorsabb, olcsóbb és látványosabb tartalomkészítést tesz lehetővé.
A kérdés viszont az, hogy a tartalom megtévesztheti-e a fogyasztót, ügyfelet vagy a nyilvánosságot. Például valós termékfotónak tűnik-e egy olyan kép, amelyet valójában AI generált. Valódi ügyfélvélemény benyomását kelti-e egy mesterségesen létrehozott szereplő. Úgy tűnik-e, hogy egy személy ténylegesen elmondott valamit, miközben a hangot vagy videót mesterséges intelligencia állította elő. Valódi esemény látszatát kelti-e egy olyan kép vagy videó, amely nem történt meg.
Az AI Act átláthatósági szabályai külön foglalkoznak az AI-generált vagy manipulált tartalmakkal, ideértve a képet, hangot, videót és bizonyos szöveges tartalmakat is. A Bizottság AI-generált tartalmak átláthatóságára vonatkozó tájékoztatása szerint 2026. augusztus 2-től az AI Act 50. cikkének egyes jelölési és átláthatósági kötelezettségeit is alkalmazni kell. Ez a vállalkozások számára azt jelenti, hogy a marketingfolyamatban meg kell jelennie egy új ellenőrzési kérdésnek. Nemcsak azt kell nézni, hogy a tartalom szép-e, hatékony-e vagy márkahű-e. hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy kell-e jelezni az AI-használatot.
Ez különösen fontos lehet webáruházaknál, szolgáltatóknál, oktatási vállalkozásoknál, szépségipari vagy egészségügyi szolgáltatóknál, ingatlanos tartalmaknál, pénzügyi vagy üzleti tanácsadóknál, illetve minden olyan kampánynál, ahol a tartalom döntést befolyásolhat. Egy AI-val készített kreatív nem csak designkérdés, hanem lehet fogyasztóvédelmi, reklámjogi, adatvédelmi és szerződéses kérdés is.
Webáruházaknál ez különösen érzékeny kérdés lehet, mert az AI-val készített termékképek, termékleírások vagy reklámállítások a vásárlói döntést is befolyásolhatják. A webáruház jogi működésénél ezért nemcsak az ÁSZF, hanem a tényleges vásárlási és tájékoztatási folyamat is számít.
Deepfake: nem csak hírességekről és politikusokról szól
A deepfake szóról sokan még mindig hamis politikai videókra vagy hírességekről készült manipulált tartalmakra gondolnak, pedig vállalkozásoknál is lehet jelentősége. Deepfake vagy ahhoz hasonló kockázat akkor merülhet fel, ha mesterséges intelligencia olyan képet, hangot vagy videót hoz létre vagy módosít, amely valós személy, esemény, nyilatkozat vagy helyzet benyomását kelti. Ez lehet egy AI-val készített ügyfélvélemény. Egy mesterségesen létrehozott „szakértői” videó. Egy vezetői videóüzenethez használt szintetikus hang. Egy olyan reklám, amelyben valós személyhez hasonló szereplő jelenik meg. Vagy egy oktatóanyag, ahol a néző nem tudja eldönteni, valódi személyt lát-e.
Az AI Act 50. cikke a deepfake-tartalmak kapcsán is tartalmaz átláthatósági szabályokat: bizonyos esetekben jelezni kell, hogy a tartalom mesterségesen generált vagy manipulált. A vállalkozásoknál a legnagyobb kockázat sokszor nem az, hogy szándékosan megtévesztő tartalmat akarnak közzétenni, hanem az, hogy a kreatív folyamat gyorsabb, mint a jogi kontroll.
Az ügynökség elkészít egy látványos videót. A kampány sürgős. A kreatív jól néz ki. A poszt kimegy. Senki nem kérdezi meg, hogy a szereplő valódi-e, a hang mesterséges-e, a kép megtévesztő lehet-e, vagy szükséges lett volna-e valamilyen jelölés. Később viszont már nehezebb azzal védekezni, hogy „nem gondoltunk rá”. Ezért az AI-használatot nem a kampány végén kell ellenőrizni, hanem már a tartalomgyártási és jóváhagyási folyamat részeként.
AI-val írt blog, hírlevél vagy szakmai tartalom: mindent jelölni kell?
Ez az egyik leggyakoribb félreértés. Nem minden AI-val támogatott szöveget kell automatikusan külön megjelölni.
A mesterséges intelligencia sok esetben csak segédeszköz: vázlatot ad, szöveget javít, címötleteket ad, fordít, összefoglal vagy rendszerez. Ha a tartalmat ember ellenőrzi, szerkeszti, javítja, és a vállalkozás szerkesztői felelősséget vállal érte, akkor más helyzetről beszélünk, mint amikor egy AI által generált szöveg érdemi emberi kontroll nélkül kerül ki.
Az AI Act a nyilvánosság tájékoztatása céljából, közérdekű ügyekben közzétett AI-generált vagy manipulált szövegek kapcsán tartalmaz külön szabályt, ugyanakkor kivételként kezeli azokat a helyzeteket, amikor a tartalom emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői kontrollon ment keresztül, és természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel a közzétételért.
Ettől függetlenül a vállalkozásoknak óvatosan kell kezelniük az AI-val készült szövegeket, különösen akkor, ha a tartalom egészségügyi, pénzügyi, jogi, munkajogi, adatvédelmi, oktatási, biztonsági vagy fogyasztói döntést befolyásoló állításokat tartalmaz. Az AI ugyanis tud meggyőzően tévedni. Ezért a vállalkozásnak nemcsak azt kell szabályoznia, hogy lehet-e AI-val szöveget írni, hanem azt is, hogy ki ellenőrzi a tényeket, ki hagyja jóvá a tartalmat, milyen témákban tilos automatikusan publikálni, és mikor szükséges szakértői vagy jogi kontroll.
AI-műveltség: ez már nem 2026-os feladat
Miközben sok vállalkozás most a 2026. augusztusi dátumra figyel, van egy kötelezettség, amely már korábban alkalmazandóvá vált. Ez az AI-műveltség.
Az AI Act 4. cikke szerint az AI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az AI-rendszerekkel foglalkozó munkatársak és más személyek megfelelő szintű AI-műveltséggel rendelkezzenek. A szabály figyelembe veszi többek között az érintettek technikai tudását, tapasztalatát, képzettségét és azt a környezetet, amelyben az AI-rendszereket használják. Ez a gyakorlatban nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden vállalkozásnak bonyolult képzési rendszert kell létrehoznia. De azt igen, hogy nem elegendő annyit mondani a munkatársaknak: „használjátok nyugodtan az AI-t”.
A cégnek legalább alapvetően tisztáznia kell, mire használható a mesterséges intelligencia, mire nem, milyen adatok nem vihetők be AI-eszközbe, hogyan kell ellenőrizni az eredményt, és milyen esetekben szükséges vezetői, szakmai vagy jogi jóváhagyás. Ez különösen fontos akkor, ha a munkatársak ügyféladatokkal, üzleti titkokkal, szerződésekkel, HR-adatokkal, pénzügyi információkkal vagy még nem nyilvános üzleti tervekkel dolgoznak. Az AI-műveltség nem informatikai luxus, hanem vállalati kockázatkezelés. Egy munkatárs, aki nem tudja, milyen adatot nem szabad bemásolni egy AI-eszközbe, könnyen adatvédelmi vagy üzleti titokvédelmi problémát okozhat. Egy marketinges, aki nem tudja, mikor lehet megtévesztő egy AI-kép, fogyasztóvédelmi kockázatot teremthet. Egy ügyfélszolgálati munkatárs, aki ellenőrzés nélkül használ AI-választ, hibás tájékoztatást adhat. Ezért az AI-műveltséget nem érdemes elméleti kötelezettségként kezelni, hanem a vállalkozás mindennapi működéséhez kell igazítani.
Adatvédelem: az AI Act nem váltja ki a GDPR-t
Az AI Act nem váltja fel a GDPR-t. Ha a vállalkozás mesterséges intelligencia használata során személyes adatokat kezel, akkor továbbra is vizsgálni kell az adatkezelés jogalapját, célját, átláthatóságát, az adatfeldolgozói viszonyokat, az adattovábbítást, az adatbiztonságot és az érintetti tájékoztatást. Ez különösen fontos chatbotoknál, ügyfélszolgálati rendszereknél, HR-eszközöknél, marketingautomatizációknál, hírlevélküldésnél, ügyfélprofilozásnál vagy olyan AI-megoldásoknál, amelyek ügyféladatokból dolgoznak. Például más megítélés alá esik, ha egy munkatárs AI-val általános szövegvázlatot készít, és más, ha ügyféladatokat, szerződéstervezeteket, panaszokat vagy egészségügyi, pénzügyi, HR-jellegű adatokat másol be egy külső AI-eszközbe.
A mesterséges intelligencia használata ritkán marad egyetlen jogterület kérdése. Általában egyszerre érint adatvédelmet, szerződéseket, fogyasztóvédelmet, szerzői jogot, munkajogot és reklámjogi megfelelést. Ezért nem elég csak az AI Actre figyelni. A vállalkozás meglévő adatkezelési tájékoztatóit, belső adatvédelmi gyakorlatát, munkavállalói tájékoztatásait, ügyfélszerződéseit és marketingfolyamatait is érdemes összevetni azzal, ahogyan ténylegesen AI-eszközöket használ.
Ha a vállalkozás weboldalon, űrlapokon, chatboton, hírlevélben vagy social média kampányokban kezel adatokat, akkor az AI-használatot a honlapos adatkezelési tájékoztatóval is össze kell vetni.
Ügynökségek, marketingesek, fejlesztők: ki felel az AI-használatért?
Sok vállalkozás nem maga készíti az AI-val támogatott tartalmakat vagy rendszereket, hanem marketingügynökséggel, hirdetéskezelővel, fejlesztővel, videóssal, tartalomgyártóval, social media menedzserrel vagy alvállalkozóval dolgozik. Ilyenkor különösen fontos, hogy a szerződés ne hallgasson az AI-használatról.
Ha az ügynökség AI-val készít képet, videót, szöveget vagy kampányanyagot, akkor előre érdemes tisztázni, használhat-e ilyen eszközt, milyen feltételekkel, milyen tartalmaknál kell előzetes jóváhagyás, ki ellenőrzi a végeredményt, ki felel a jelölésért, és ki viseli a következményeket, ha a tartalom megtévesztő vagy jogsértő.
Ugyanez igaz fejlesztési szerződéseknél is. Ha a fejlesztő AI-chatbotot, automatizált ügyfélkommunikációs rendszert vagy AI-alapú weboldali funkciót épít be, nem elég technikailag átadni a rendszert. A tájékoztatást, adatkezelést, felelősséget és működési korlátokat is kezelni kell.
Egy vállalkozás számára ezért az AI Actre való felkészülés nemcsak belső szabályzatot jelenthet, hanem szerződéses rendelkezések felülvizsgálatát is, különösen ott, ahol a vállalkozás nevében más készít vagy tesz közzé AI-val támogatott tartalmat.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, milyen tipikus hibák fordulnak elő marketing szerződésekben, különösen a teljesítés, jóváhagyás, felhasználási jogok és reklámállítások körében. Az AI-használat ezekre a kérdésekre most egy újabb réteget tesz rá.
Mit érdemes most megtenni?
A felkészülést nem érdemes azzal kezdeni, hogy a vállalkozás rögtön hosszú, bonyolult AI-szabályzatot ír. Először azt kell látni, hol használ a cég mesterséges intelligenciát. Érdemes átnézni a weboldalt, a chatbotokat, az ügyfélszolgálati folyamatokat, a hírlevélküldést, a social media működést, a reklámkampányokat, a képi és videós tartalomgyártást, a munkavállalói AI-használatot, valamint az ügynökségi és fejlesztői együttműködéseket.
Egy vállalkozásnál különösen ezeket a kérdéseket érdemes feltenni:
✅ Hol használunk AI-t ügyfélkommunikációban?
✅ Van-e chatbot, automatikus válaszadó vagy AI-asszisztens a weboldalon?
✅ Készülnek-e AI-val reklámképek, social posztok, videók, hírlevelek vagy blogvázlatok?
✅ Másolnak-e a munkatársak ügyféladatokat, szerződéseket, panaszokat vagy üzleti információkat AI-eszközbe?
✅ Használhat-e a marketingügynökség vagy fejlesztő AI-t a teljesítés során?
✅ Ki hagyja jóvá az AI-val készült külső tartalmakat?
✅ Mikor kell jelezni az AI-használatot?
✅ Ki felel azért, ha egy AI-val készült tartalom pontatlan, megtévesztő vagy jogsértő?
Ezekből a kérdésekből már kirajzolódik, hogy a cégnek mire van szüksége: elegendő egy rövid belső AI-használati útmutató, vagy részletesebb szabályozás kell; módosítani kell-e az adatkezelési tájékoztatót; szükséges-e a munkavállalók képzése; át kell-e írni az ügynökségi, fejlesztői vagy tartalomgyártói szerződéseket; kell-e külön jóváhagyási folyamat az AI-val készült marketinganyagokra.
Gyakori kérdések az AI Act vállalkozásokat érintő szabályairól
Minden vállalkozásra vonatkozik az AI Act?
Nem minden vállalkozásra ugyanúgy. Az érintettség attól függ, hogy a cég fejleszt-e, szolgáltat-e vagy használ-e AI-rendszert, milyen célra használja, és az AI-használat hogyan jelenik meg ügyfelek, munkavállalók vagy a nyilvánosság felé. Egy KKV is érintett lehet, ha például chatbotot, AI-val készült marketingtartalmat vagy automatizált ügyfélkommunikációt használ.
Mikor kell jelezni, hogy AI-val kommunikál az ügyfél?
Akkor merülhet fel tájékoztatási kötelezettség, ha az ügyfél AI-rendszerrel lép közvetlen kapcsolatba, és ez számára nem nyilvánvaló. Tipikus példa a weboldali chatbot, az AI-asszisztens vagy az automatikus ügyfélszolgálati válasz.
Minden AI-val készült képet vagy szöveget jelölni kell?
Nem minden esetben. A jelölési kötelezettség az adott tartalom típusától, céljától, megjelenésétől és a megtévesztés kockázatától függ. Különösen érzékeny lehet az AI-generált vagy manipulált kép, hang, videó, deepfake jellegű tartalom, illetve bizonyos közérdekű tájékoztatási célú AI-szöveg.
Mit jelent az AI-műveltség egy vállalkozásnál?
Azt, hogy az AI-eszközöket használó munkatársak megfelelően értik az AI lehetőségeit, korlátait és kockázatait. Ide tartozik például az adatvédelmi kockázat, az üzleti titkok védelme, a pontatlan vagy kitalált AI-válaszok felismerése, a tényellenőrzés és az emberi felülvizsgálat szükségessége.
Kell külön AI-szabályzat egy cégnek?
Nem minden esetben ugyanabban a formában, de a legtöbb vállalkozásnak hasznos lehet legalább egy belső AI-használati útmutató. Ebben rögzíthető, milyen AI-eszközök használhatók, milyen adatok nem vihetők be, milyen tartalmakhoz kell jóváhagyás, és mikor szükséges az AI-használat jelölése.
Az AI Act kiváltja a GDPR-megfelelést?
Nem. Ha az AI-használat személyes adatot érint, akkor az adatvédelmi szabályokat továbbra is alkalmazni kell. Az AI Act és a GDPR egymás mellett jelenhet meg, különösen chatbotoknál, ügyféladatoknál, HR-eszközöknél és marketingautomatizációknál.
Összegzés
A mesterséges intelligencia használata már nem jövőbeli kérdés. Sok vállalkozás ma is használ AI-t, csak még nem feltétlenül tudatosan, szabályozottan és ellenőrzötten.
2026. augusztus 2-től az AI Act átláthatósági szabályai miatt különösen fontos lesz, hogy a cégek átlássák, mikor kell jelezni az AI-rendszerrel való interakciót, mikor merülhet fel jelölési kötelezettség AI-generált vagy manipulált tartalomnál, és hogyan kell kezelni a chatbotok, deepfake jellegű tartalmak vagy AI-val készült marketinganyagok kockázatait.
Az AI-műveltségi kötelezettség már 2025 februárja óta alkalmazandó, ezért a vállalkozásoknak most kell átgondolniuk, hogy a munkatársak milyen AI-eszközöket használnak, milyen szabályok mentén, milyen ellenőrzéssel és milyen felelősségi rendben.
Az AI nem csak hatékonysági eszköz, hanem jogi és üzleti kockázat is lehet. Aki ezt időben szabályozza, nem lassítja a vállalkozását, hanem biztonságosabbá teszi az AI-használatot.
Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?
Ha vállalkozása mesterséges intelligenciát használ marketingben, tartalomgyártásban, hirdetéskezelésben, chatbotokban, hírlevelekben, weboldali folyamatokban vagy ügyfélkommunikációban, érdemes még a 2026. augusztusi szabályok alkalmazása előtt áttekinteni, hogy a meglévő szerződései kezelik-e ezeket a helyzeteket. Ez különösen fontos akkor, ha a vállalkozás marketingügynökséggel, hirdetéskezelővel, social media menedzserrel, tartalomgyártóval, videóssal, webfejlesztővel vagy chatbot-szolgáltatóval dolgozik.
Sok meglévő marketing- és ügynökségi szerződés még nem tartalmaz egyértelmű rendelkezéseket arról, hogy a szolgáltató használhat-e AI-eszközt, milyen tartalmaknál kell előzetes jóváhagyás, ki ellenőrzi az AI-val készült anyagokat, ki felel az AI-generált vagy manipulált tartalom jelöléséért, és ki viseli a következményeket, ha a tartalom pontatlan, megtévesztő vagy jogsértő.
Irodánk segít a meglévő marketing-, ügynökségi, hirdetéskezelési, tartalomgyártói, fejlesztői és chatbot-szolgáltatási szerződések felülvizsgálatában. Az átnézés során nemcsak azt vizsgáljuk, hogy a szerződés általánosságban megfelelő-e, hanem azt is, hogy kezeli-e az AI-használatból fakadó új kockázatokat: a tájékoztatási kötelezettséget, az adatvédelmi kérdéseket, a tartalmak jóváhagyását, a felhasználási jogokat, a felelősségi szabályokat és az AI-val készült marketinganyagok ellenőrzését. Érdemes ezt nem akkor először vizsgálni, amikor már vita van egy kampány, chatbot-válasz, AI-val készült kreatív vagy hibás reklámállítás miatt, hanem még a szerződéses működés rendezésekor.
A cél nem az, hogy a vállalkozás ne használjon mesterséges intelligenciát. Hanem az, hogy a meglévő szerződései is lekövessék azt, ahogyan a cég és a partnerei ma már ténylegesen dolgoznak.