Webshop elállási funkció nélkül 2026. június 19-től könnyen fogyasztóvédelmi kockázatot vállalhat az a webáruház, amely online szerződéskötést biztosít fogyasztók számára. Elsőre ez sok webshopnál technikai kérdésnek tűnhet, hiszen azt gondolják, hogy kell egy új gomb, egy új menüpont, egy új űrlap. Vagyis azt hiszik, hogy ez csupán egy fejlesztői feladat.
A valóságban azonban ennél többről van szó. Az elektronikus elállási funkció bevezetése nemcsak a weboldal felületét érinti, hanem a webshop elállási folyamatát, az ÁSZF-et, az előzetes fogyasztói tájékoztatást, a visszaigazolási rendszert és a teljes vásárlási folyamat jogi megfelelőségét is.
Ráadásul ez nem olyan kötelezettség, amelyre majd egyszer érdemes figyelni, hiszen a fogyasztóvédelmi hatóság már ellenőrzi az újonnan bevezetett elállási funkció meglétét. Az NKFH közleménye szerint 2026. június 19-től az online felületen kötött szerződések esetében elektronikus elállási funkciót is biztosítani kell a fogyasztók számára. Ezért a kérdés nem csak az, hogy van-e a webshopban egy új elállási gomb, hanem az, hogy a webáruház tényleges működése, ÁSZF-je és elállási tájékoztatása megfelel-e annak, amit a fogyasztóvédelem most már kiemelten figyel.
Mit jelent a webshop elállási funkció?
A webshop elállási funkció nem egyszerűen egy új dekorációs elem a weboldalon. A célja az, hogy a fogyasztó az online vásárlástól lehetőleg ugyanolyan egyszerűen tudjon elállni, mint ahogyan a szerződést megkötötte.
Korábban sok webáruház úgy kezelte az elállást, hogy az ÁSZF-ben szerepelt egy elállási tájékoztató, egy nyilatkozatminta, esetleg egy e-mail cím, ahová a fogyasztó elküldhette az elállási nyilatkozatát. Ez önmagában a továbbiakban nem feltétlenül lesz elegendő az online szerződéskötések esetében, hiszen az új szabályozás lényege, hogy a fogyasztónak elektronikus úton is rendelkezésére kell állnia egy olyan elállási funkciónak, amelyen keresztül jelezni tudja, hogy eláll a szerződéstől.
A hatósági tájékoztató alapján az online elállási funkciónak könnyen megtalálhatónak, egyszerűen használhatónak, egyértelműen megerősíthetőnek és tartós adathordozón visszaigazolhatónak kell lennie. A magyar szabályozás a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításával vezette be az elállási funkcióra vonatkozó új rendelkezéseket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a webshopnak nemcsak lehetőséget kell adnia az elállásra, hanem olyan folyamatot kell kialakítania, amelynek lépései igazolhatók és a fogyasztó számára ténylegesen használhatók.
Miért nem elég kitenni egy gombot?
Sok webshopnál a legelső reakció valószínűleg az lesz, hogy a fejlesztő elhelyez egy „elállás a szerződéstől” feliratú gombot vagy menüpontot a weboldalon. Ez szükséges lehet, de önmagában nem biztos, hogy elegendő.
Az elállási funkciónak ugyanis nemcsak látszania, hanem működnie is kell. A fogyasztónak el kell tudnia küldeni az elállási nyilatkozatát, meg kell tudnia erősíteni az elállási szándékát, a vállalkozásnak pedig vissza kell igazolnia az elállás beérkezését.
A hatósági tájékoztató szerint az elállási funkció nem merülhet ki egy általános kapcsolatfelvételi űrlapban, ha az nem biztosítja az elállási szándék egyértelmű közlését, a szükséges adatok kezelését, a megerősítési folyamatot, az automatikus visszaigazolást és az igazolhatóságot. Ez azért fontos, mert a fogyasztóvédelmi ellenőrzésnél nem csak azt nézhetik, hogy van-e valamilyen gomb a weboldalon, hanem azt is vizsgálhatják, hogy a funkció valóban alkalmas-e az elállási jog gyakorlására. Ha az elállási funkció el van rejtve, nehezen megtalálható, nem egyértelmű, nem működik megfelelően, vagy a fogyasztó nem kap róla megfelelő visszaigazolást, akkor a webshop továbbra is kockázatot vállal. Ezért az elállási funkció bevezetését nem érdemes pusztán fejlesztői feladatként kezelni, hanem ez jogi megfelelési kérdés is.
Miért kell az ÁSZF-et is felülvizsgálni?
Az elállási funkció bevezetése azért jó apropó a teljes ÁSZF felülvizsgálatára, mert az új funkciót nem lehet elszigetelten kezelni. Ha a webshopban megjelenik egy új online elállási lehetőség, akkor annak az ÁSZF-ben és az elállási tájékoztatóban is meg kell jelennie. A fogyasztónak nemcsak a gombot kell látnia, hanem azt is értenie kell, hogyan működik az elállás, milyen adatokat kell megadnia, hogyan történik a visszaigazolás, milyen határidők vonatkoznak rá, és hogyan kapcsolódik mindez a visszaküldéshez és a vételár visszatérítéséhez.
A hatóság kifejezetten utal arra, hogy nemcsak a weboldalakat kell módosítani design elem vagy funkciógomb szintjén, hanem az ÁSZF-eket és az előzetes fogyasztói tájékoztatókat is ki kell egészíteni az új elállási lehetőséggel. Ha emiatt már úgyis hozzá kell nyúlni az ÁSZF-hez, nem érdemes csak egy mondatot betoldani az elállási funkcióról, hanem érdemes megnézni, hogy az ÁSZF egésze megfelel-e a webshop tényleges működésének. A webáruház ÁSZF ugyanis nem önmagában álló dokumentum. Akkor működik jól, ha összhangban van a vásárlási folyamattal, a fizetési és szállítási módokkal, a visszaküldési gyakorlattal, a panaszkezeléssel, a jótállási és szavatossági tájékoztatással, valamint azzal is, amit a webshop ténylegesen kommunikál a vásárló felé.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy a webáruház ÁSZF nem egyszerű sablondokumentum, hanem az online értékesítés egyik legfontosabb jogi alapja. Ezt a mostani elállási funkció csak még látványosabbá teszi: nem elég, hogy van egy dokumentum a weboldalon, a webshop tényleges működésének is összhangban kell lennie vele.
A fogyasztóvédelem nem csak az új funkciót nézi
Az elállási funkció most azért különösen fontos, mert új és kiemelten ellenőrzött kötelezettség, de a hatósági ellenőrzés nem feltétlenül áll meg ennél az egy pontnál. Az NKFH közleménye szerint az elállási funkció mellett az online kereskedelemre vonatkozó tájékoztatási és egyéb fogyasztóvédelmi kötelezettségeket is ellenőrzik. A 2025-ös országos témavizsgálatban a kormányhivatalok 248 honlapot ellenőriztek, és 127 esetben találtak kifogást, ami 51%-os kifogásolási arányt jelentett. Ez pedig erős jelzés a webshopoknak.
A fogyasztóvédelem nem csak azt nézi, hogy van-e valamilyen új technikai elem a weboldalon. Az online kereskedelemben a tájékoztatások, az ÁSZF, a rendelési folyamat, a panaszkezelés, az akciók, a fogyasztói értékelések, a visszaküldés és a vásárlói kommunikáció is ellenőrzési kockázatot jelenthetnek. Ezért jogi oldalról nem feltétlen elegendő az a megoldás, ha a webshop csak gyorsan kitesz egy elállási gombot, de közben az ÁSZF régi, az elállási tájékoztató hiányos, a visszatérítési szabályok nem egyértelműek, vagy a vásárlási folyamat mást mutat, mint amit a dokumentumok tartalmaznak.
Mire kell figyelni az elállási funkció bevezetésénél?
Az elállási funkció bevezetésénél a webáruháznak nemcsak azt kell eldöntenie, hová kerüljön a gomb vagy menüpont, hanem azt is, hogy a teljes folyamat megfelel-e a fogyasztóvédelmi elvárásoknak. A funkciónak jól láthatónak és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. A fogyasztónak egyértelműen el kell tudnia küldeni az elállási nyilatkozatát, a nyilatkozat elküldése előtt meg kell tudnia erősíteni a szándékát, a vállalkozásnak pedig tartós adathordozón vissza kell igazolnia az elállás beérkezését.
Ezért nem biztos, hogy egy általános kapcsolatfelvételi űrlap megfelelő megoldás. Ha abból nem derül ki egyértelműen, hogy a fogyasztó elállási nyilatkozatot tesz, vagy nem kapcsolódik hozzá megfelelő megerősítési és visszaigazolási folyamat, akkor a webshop továbbra is kockázatot vállalhat. A technikai megoldásnak és a jogi dokumentációnak együtt kell működnie. Ha a weboldal mást biztosít, mint amit az ÁSZF leír, vagy az ÁSZF még a régi elállási folyamatot tartalmazza, abból fogyasztói vita és hatósági kifogás is lehet.
Tipikus hibák, amelyek előfordulhatnak
Az új elállási funkcióval kapcsolatban több olyan hiba is elképzelhető, amely elsőre apróságnak tűnik, de fogyasztóvédelmi szempontból problémát okozhat.
Az egyik tipikus hiba, ha az elállási funkció el van rejtve, például csak az ÁSZF végén, egy nehezen megtalálható aloldalon, vagy kizárólag regisztráció után érhető el. A szabályozás lényege éppen az, hogy a fogyasztó könnyen és folyamatosan el tudja érni az elállási lehetőséget.
A másik gyakori kockázat, ha a webshop csak egy általános kapcsolatfelvételi űrlapot használ. Ez önmagában nem feltétlenül elég, ha nem derül ki egyértelműen, hogy a fogyasztó elállási nyilatkozatot tesz, és ha nincs meg a szükséges megerősítési, visszaigazolási és nyilvántartási folyamat.
Problémát jelenthet az is, ha a funkció technikailag működik, de az ÁSZF még a régi elállási folyamatot tartalmazza. Ilyenkor a fogyasztó más információt kap a dokumentumban, mint amit a webshop ténylegesen biztosít.
Szintén kockázatos, ha nincs megfelelő visszaigazolás. Ha a fogyasztó elküldi az elállási nyilatkozatát, de nem kap visszaigazolást, később vita lehet abból, hogy mikor és milyen tartalommal történt meg az elállás.
Végül gyakori probléma lehet az is, ha az elállási tájékoztató nem illeszkedik a webshop tényleges termékeihez vagy szolgáltatásaihoz. Más szabályozást igényelhet például egy hagyományos terméket értékesítő webshop, egy digitális tartalmat kínáló oldal, egy egyedi gyártású termékeket értékesítő vállalkozás vagy egy olyan webáruház, ahol higiéniai termékek is szerepelnek.
Ezért az elállási funkció bevezetésekor nem elég a gombot nézni, a teljes elállási logikát át kell tekinteni.
Milyen ÁSZF-részeket érdemes most átnézni?
Az elállási funkció bevezetése jó alkalom arra, hogy a webshop ne csak ezt az egy új pontot kezelje, hanem a teljes ÁSZF-et felülvizsgálja. Elsőként természetesen az elállási jogra vonatkozó részt kell megnézni. Szerepel-e benne az új online elállási funkció? Egyértelmű-e, hogyan tudja a fogyasztó használni? Összhangban van-e azzal, amit a webshop ténylegesen biztosít?
Ezt követően érdemes átnézni a visszaküldési és visszatérítési szabályokat is. Ki viseli a visszaküldés költségét? Milyen határidővel történik a vételár visszatérítése? Milyen módon kapja vissza a fogyasztó az összeget? Van-e olyan gyakorlat a webshopban, amely nem jelenik meg megfelelően az ÁSZF-ben?
Ugyanígy fontos a panaszkezelés, a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás szabályozása. Ezek gyakran sablonosan kerülnek be az ÁSZF-ekbe, miközben a webshop tényleges működése, termékköre vagy ügyfélkezelési gyakorlata eltérhet attól, amit a dokumentum tartalmaz.
Érdemes ellenőrizni a fizetési és szállítási információkat is. Ha a webshop többféle fizetési módot, szállítási díjat, csomagpontot, utánvétet vagy kedvezményes szállítást biztosít, ezeknek összhangban kell lenniük az ÁSZF-fel és a checkout-folyamattal.
Külön figyelmet érdemelnek az akciók, kuponok, kedvezmények, készlethiányos helyzetek és rendelés-visszaigazolások is. Ezekből gyakran alakulhat ki fogyasztói vita, különösen akkor, ha a webshop kommunikációja és az ÁSZF szövege nem ugyanazt mondja.
A webáruház jogi megfelelősége nem csak azon múlik, hogy van-e ÁSZF, hanem leginkább azon, hogy az ÁSZF valóban lefedi-e a webshop működését.
Adatkezelési kérdések az elállási funkció kapcsán
Az elállási funkció nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem adatkezelési kérdés is. A fogyasztó az elállási funkció használata során adatokat ad meg. Ilyen lehet a neve, a szerződés vagy rendelés azonosítója, az elállással érintett termék vagy szolgáltatás, valamint az az elektronikus elérhetőség, amelyen keresztül a visszaigazolást megkapja. Ezért érdemes ellenőrizni, hogy a webshop adatkezelési tájékoztatója lefedi-e az elállási funkcióhoz kapcsolódó adatkezelést.
Ha a vállalkozás weboldalon, űrlapokon, chatboton, hírlevélben vagy más online folyamatokban kezel adatokat, akkor nem elegendő, hogy „valamilyen” adatkezelési tájékoztató szerepel a honlapon. A tájékoztatónak a tényleges adatkezeléseket kell lefednie. Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, miért nem elég a honlapos adatkezelési tájékoztató esetén egy sablon vagy webfejlesztői minta. Ugyanez igaz itt is: ha a webshop új elállási funkciót vezet be, érdemes megnézni, hogy ez adatvédelmi szempontból is megfelelően jelenik-e meg.
Mit érdemes most megtenni egy webshopnál?
Az elállási funkció bevezetését nem érdemes az utolsó pillanatban, kizárólag technikai módosításként kezelni. A webshopnak először azt kell látnia, hogy jelenleg hogyan működik az elállási folyamata. Hol találja meg a fogyasztó az elállási tájékoztatót? Hogyan tud elállni? Van-e nyilatkozatminta? Van-e online űrlap? Kap-e visszaigazolást? Az ÁSZF ugyanazt írja-e, amit a webshop ténylegesen biztosít?
Egy webáruháznál különösen ezeket a kérdéseket érdemes feltenni:
✔ Van-e jól látható és könnyen elérhető elállási funkció a webshopban?
✔ Az elállási funkció az elállási időszak teljes tartama alatt elérhető?
✔ A fogyasztó tud-e elektronikus elállási nyilatkozatot tenni?
✔ Van-e megerősítő lépés az elállási nyilatkozat elküldése előtt?
✔ Kap-e a fogyasztó visszaigazolást?
✔ Az ÁSZF tartalmazza az új elállási funkciót?
✔ Az elállási tájékoztató összhangban van a webshop tényleges működésével?
✔ Rendben vannak a visszaküldési, visszatérítési, panaszkezelési, szavatossági és jótállási szabályok?
✔ A checkout-folyamat, a rendelés-visszaigazolás és az ÁSZF ugyanazt kommunikálja?
✔ Az adatkezelési tájékoztató lefedi az elállási funkcióhoz kapcsolódó adatkezelést?
Ezekből a kérdésekből gyorsan kiderülhet, hogy elegendő-e egy célzott ÁSZF-kiegészítés, vagy a teljes webshop jogi felülvizsgálatára van szükség.
Gyakori kérdések a webshop elállási funkcióról
Kötelező elállási funkciót biztosítani a webshopban?
Ige, fogyasztókkal online felületen kötött szerződések esetében 2026. június 19-től elektronikus elállási funkciót is biztosítani kell. A funkciónak az elállási időszak teljes tartama alatt jól látható és könnyen elérhető módon rendelkezésre kell állnia.
Elég, ha van elállási nyilatkozatminta az ÁSZF-ben?
Önmagában nem. Az elállási nyilatkozatminta továbbra is fontos lehet, de az új szabályozás online elállási funkció biztosítását is előírja az érintett online szerződéskötések esetében. A fogyasztónak elektronikusan is tudnia kell gyakorolni az elállási jogát.
Mit jelent az, hogy az elállási funkciónak jól láthatónak és könnyen elérhetőnek kell lennie?
A fogyasztónak ne kelljen hosszasan keresgélnie, hogyan tud elállni a szerződéstől. Az elállási funkció nem lehet elrejtve, és nem lehet olyan módon kialakítva, hogy a fogyasztó csak nehézkesen vagy bizonytalanul tudja használni.
Kell módosítani az ÁSZF-et az elállási funkció miatt?
Igen, az esetek többségében az ÁSZF-et és az elállási tájékoztatót is módosítani kell. Az új online elállási lehetőségnek meg kell jelennie a dokumentumokban, és azoknak összhangban kell lenniük a webshop tényleges működésével.
Mit ellenőrizhet a fogyasztóvédelmi hatóság a webáruházaknál?
A hatóság ellenőrizheti az elállási funkció meglétét és megfelelő működését, de az online kereskedelemhez kapcsolódó tájékoztatási és egyéb fogyasztóvédelmi kötelezettségek is vizsgálat tárgyát képezhetik.
Mikor érdemes jogi felülvizsgálatot kérni egy webshopnál?
Akkor érdemes jogi felülvizsgálatot kérni, ha a webshop nem biztos abban, hogy az elállási funkció, az ÁSZF, az elállási tájékoztató, a visszaküldési folyamat, a panaszkezelés vagy a vásárlási folyamat megfelel az aktuális fogyasztóvédelmi követelményeknek. Különösen indokolt lehet a felülvizsgálat akkor, ha az ÁSZF régi, sablon alapján készült, vagy nem követte le a webshop működésének változásait.
Összegzés
A webshop elállási funkció bevezetése nem egyszerű technikai frissítés. Új, kiemelten ellenőrzött fogyasztóvédelmi kötelezettség, amely a webáruházak működésének több pontját is érinti.
A fogyasztóvédelem már ellenőrzi, hogy a webáruházak biztosítják-e az elektronikus elállási funkciót, és az eddigi hatósági tapasztalatok alapján az online kereskedelem továbbra is olyan terület, ahol gyakran találnak jogsértéseket. Ezért a webshopoknak nem érdemes csak egy gombot kitenniük, hanem szükséges átnézniük az ÁSZF-et, az elállási tájékoztatót, a visszaigazolási folyamatot, az adatkezelési tájékoztatót és a teljes vásárlási folyamatot is.
A webshopoknál is gyakran igaz, hogy a jogi hibák nem azonnal látszanak, hanem akkor, amikor hatósági ellenőrzés, fogyasztói panasz vagy visszatérítési vita merül fel. Az elállási funkció most az apropó, a valódi kérdés az, hogy a webshop jogi működése összességében rendben van-e. Ezért az elállási funkciót nem érdemes elszigetelt fejlesztői feladatként kezelni. Most, amikor a webshopot mindenképpen hozzá kell igazítani az új elvárásokhoz, érdemes azt is megnézni, hogy az ÁSZF, az elállási tájékoztató, az adatkezelési tájékoztató és a tényleges vásárlási folyamat egésze rendben van-e.
Mikor érdemes ezzel ügyvédhez fordulni?
Ha nem biztos benne, hogy webáruháza, ÁSZF-je és elállási folyamata megfelel az új követelményeknek, érdemes még egy hatósági ellenőrzés vagy fogyasztói vita előtt átnézetni a webshop jogi működését. Célszerű ezt nem akkor először vizsgálni, amikor már fogyasztói panasz, visszatérítési vita vagy hatósági ellenőrzés van folyamatban, hanem még a webshop működésének rendezésekor.
Irodánk segít a webáruház jogi felülvizsgálatában. Átnézzük az ÁSZF-et, az elállási tájékoztatást, az online elállási funkció elhelyezését és működését, a visszaigazolási folyamatot, az adatkezelési kapcsolódásokat, valamint azt is, hogy a webshop tényleges vásárlási folyamata összhangban van-e a jogi dokumentumokkal.
A cél nem az, hogy a webshop csak formálisan megfeleljen egy új előírásnak, hanem az, hogy a vásárlási folyamat, az ÁSZF és a fogyasztói tájékoztatás együtt is jogilag rendezett és ellenőrizhető legyen.
