Mit tehetek a részvényemmel?

Eddig ismertettük, hogy mi az a részvény és annak milyen fajtái vannak. Arról viszont még nem esett szó, hogy mire jogosítja ez az értékpapír a tulajdonosát. Most elmondjuk a legfontosabb információkat ezzel kapcsolatban.

Tulajdonjogot testesít meg

A klasszikus jogosultsága a részvénynek az, hogy ez fejezi ki a tulajdonjogot, vagyis azt, hogy valakinek részesedése van az adott társaságban. Ráadásul erről okiratot is kap annak jogosulja az értékpapírszámláján keresztül vagy hagyományos módon, papír alapon.  

Milyen tulajdonosi jogok léteznek?

A tulajdonosok jogosultak arra, hogy a cég legfontosabb kérdéseiben döntést hozzanak. Ilyen tipikus kérdéskör a társaság tevékenységének és fő célkitűzéseinek meghatározása, a vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló megválasztása, illetve a döntés a cég beszámolójának elfogadásáról és ezzel egyidejűleg az osztalék kifizetéséről. Mindezek mellett a társaság alapszabálya egyéb tulajdonosi jogokat is meghatározhat akár úgy is, hogy olyan döntési jogköröket, amelyek jogszabály alapján a vezető tisztségviselő hatáskörébe tartoznának, mégis a tulajdonosi körhöz kerül. Erre példaként említhető az az eset, amikor a részvényesek maguk szeretnének arról dönteni, hogy a társaság létrehozzon-e egy új leányvállalatot vagy bizonyos értékhatár feletti szerződés megkötéséhez az ő jóváhagyásuk váljon szükségessé. Ahogy korábbi bejegyzéseinkben is említettük, a jogalkotó néhány kivételtől eltekintve szabad kezet ad a cégeknek, hogy saját maguk formálják ki működési szabályaikat, ami az előbb említett döntési jogköröknél is irányadó.

A tulajdonos továbbá jogosult ellenőrizni az ügyvezetést, felvilágosítást kérhet a cég ügyeiről, valamint kezdeményezheti a legfőbb szerv ülésének összehívását, felügyelőbizottság felállítását is.

Hogyan hozhatja meg a döntéseket a tulajdonos?

Ennek a fóruma a legfőbb szerv ülése, ami a zrt. esetében a közgyűlés. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor egy tulajdonosa van a társaság, mivel ilyenkor az alapító egy személyben dönt a tulajdonosi kérdésekben.

A közgyűlésen szavazással határoznak a részvényesek. Azt, hogy kinek hány szavazata van, az alapszabály határozza meg. Általánosnak mondható, hogy a részvényének névértékével arányos a tulajdonos szavazatszáma, azonban ettől szavazattöbbszöröző részvény esetében el lehet térni. A közgyűlés nem csak személyes jelenléttel tartható meg, hanem ún. konferencia-közgyűlés (pl. Zoom, Teams) útján is. 

Kiemelendő még, hogy az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy írásbeli döntést is hozhatnak a tulajdonosok, ekkor a részvényesek közgyűlés tartása nélkül akár emailen is leadhatják szavazatukat a létesítő okiratban foglalt rend szerint.

Mi az az osztalék?

Az osztalék köznapi nyelven szólva a részesedés után járó hozam. Ez azonban csak abban az esetben jár a tulajdonosnak, hogyha a társaságnál a számviteli szabályok alapján fennáll az osztalékfizetés lehetősége és a közgyűlés az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg akként dönt, hogy az adózott eredmény terhére elrendeli osztalék kifizetését.

Az osztalék mértéke főszabály szerint a részvény névértékéhez aránylik, azonban ettől is rendelkeznek eltérően a tulajdonosok akár egymás közti megállapodásuk útján, akár osztalékelsőbbségi részvény kibocsátásával.

Ha két beszámoló közti időszakban szeretnének a társaságnál a tulajdonosok részére járó kifizetésről határozni a részvényesek, akkor közbenső mérleget kell készíttetniük és arra alapozva osztalékelőleg kiutalásáról rendelkezheznek. Fontos szabály, hogy ha az ezt követő éves beszámoló elfogadásánál az kerül megállapításra, hogy az osztalékelőleg nem lett volna kifizethető, akkor annak visszafizetése válik szükségessé.

Mit tehetek még a részvényemmel?

Természetesen a részvény eladható és megterhelhető, fedezetként is adható. Az erre vonatkozó lehetőségekről beszámolunk következő bejegyzésünkben.