A fizetési meghagyás egy olyan gyors, peren kívüli eljárás, amelyben a fizetési kötelezettségét önként nem teljesítő kötelezetten per nélkül követelhetővé és végrehajthatóvá válhat a tartozás. Ez egy gyors, egyszerűsített nemperes eljárás, amelyet kifejezetten lejárt tartozások behajtására hoztak létre. Meg kell jegyezni, nem minden esetben megy ilyen egyszerűen a pénz behajtása, cikkünkből ennek részletei kiderülnek.
Mikor alkalmazható a fizetési meghagyás?
Fontos szabály, hogy a hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelés kizárólag fizetési meghagyás (rövidebb nevén fmh) útján érvényesíthető. A pénzkövetelés fakadhat számlatartozásból, kölcsön jogviszonyból, de akár jogalap nélküli gazdagodásból is. Szintén kiemelendő, hogy ha a követelés a 30 millió forintot meghaladja, akkor a fizetési meghagyás nem alkalmazható, helyette perben szerezhet érvényt az igényének a jogosult fél. Az fmh magánszemélyek és jogi személyek közötti viszonyban is alkalmazható.
A fizetési meghagyást a közjegyző bocsátja ki, melynek kezdeményezésére a közjegyzőnél személyesen vagy elektronikus úton is sor kerülhet. Az fmh-t a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) küldi ki a természetes személy adós részére postán, míg a jogi személy számára cégkapun keresztül. Az átvételt követően 15 napja van a címzettnek arra, hogy reagáljon az fmh-ra.
Mi történik, ha fizetési meghagyást kap valaki?
Amennyiben az abban foglalt fizetési kötelezettséget nem vitatjuk, akkor lehetőségünk van megfizetni az érvényesíteni kívánt összeget, mely a tartozásból és a fizetési meghagyás során felmerült költségekből áll (pl. ügyvédi díj, eljárási költség, kamat). Fontos kiemelni, hogy az önkéntes teljesítés esetén is szükséges értesíteni a közjegyzőt arról, hogy a fizetés megtörtént.
Ha nem vitatjuk a követelést, viszont nem áll rendelkezésünkre az abban foglalt pénzösszeg, akkor kérhetünk részletfizetést vagy fizetési haladékot. Ennek a módja az, hogy a közjegyző felé ennek a részleteit beterjesszük.
Abban az esetben, ha az fmh-ban foglaltakat akár jogalapjában, akár összegében vitatjuk, 15 napon belül ellentmondással kell élnünk a fizetési meghagyással szemben. Ekkor a közjegyző értesíti az ellentmondásról az fmh kibocsátását kezdeményező felet, aki döntési helyzetbe kerül. Amennyiben az ellentmondás átvételét követő 15 napon belül a jogosult nem tesz semmit, akkor a fizetési meghagyásos eljárás megszűnik. Ha az értesítést követő 15 napon belül a jogosult elkészíti és benyújtja a keresetlevelét a bíróságra, akkor a fizetési meghagyásos eljárás peres eljárássá alakul és megindul a bírósági szakasz. Erről a kötelezett értesítést kap és elő kell terjesztenie az ellenkérelmét, majd részt kell vennie a tárgyalás(ok)on.
Fontos kiemelni, hogy ha a rendelkezésre álló 15 napon belül a kötelezett nem vitatja a követelést, később erre már csak igen szűk körben lesz lehetősége.
Miért előnyös a fizetési meghagyás a jogosultnak?
A fizetési meghagyásos eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy lehetőséget biztosít a jogosult számára arra, hogy követelését gyorsan és viszonylag egyszerű módon érvényesítse, anélkül, hogy azonnal bírósági pert kellene indítania. A polgári peres eljárásokkal szemben ez az eljárás lényegesen kevésbé időigényes, és adminisztratív szempontból is egyszerűbb, ami különösen kisebb összegű, de vitatott követelések esetén jelent gyakorlati előnyt.
A fizetési meghagyás rendszerének lényege, hogy amennyiben az adós nem vitatja a követelést, az eljárás rövid időn belül lezárható, és a meghagyás jogerőre emelkedésével a jogosult végrehajtható okirathoz jut. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség további bizonyításra vagy bírósági döntésre ahhoz, hogy a követelés érvényesíthető legyen.
A gyakorlatban ez jelentős előnyt biztosít a jogosult számára, hiszen egy peres eljárással szemben nemcsak gyorsabb eredményt érhet el, hanem sok esetben költséghatékonyabb megoldást is jelent. Emellett az is gyakran tapasztalható, hogy már a fizetési meghagyás kézhezvétele önmagában ösztönzi az adóst a teljesítésre, így az eljárás akár tényleges jogvita nélkül is eredményre vezethet.
Mennyibe kerül a fizetési meghagyás?
A fizetési meghagyásos eljárás költsége alapvetően a követelés összegéhez igazodik. Az eljárási díj a követelés összegének 3%-a, maximum 300.000,- Ft. Ha perré alakul az eljárás, akkor az illetéket a peres eljárás illetékének mértékéhez szükséges kiegészíteni (a peres eljárás illetéke a főkövetelés 6%-a).
Fontos azonban kiemelni, hogy a költségek nem kizárólag az eljárási díjból állhatnak. Amennyiben a jogosult jogi képviseletet vesz igénybe, úgy ehhez kapcsolódóan további költségek is felmerülhetnek. Ugyanakkor ezek a ráfordítások sok esetben arányban állnak azzal az előnnyel, hogy a követelés gyorsabban és hatékonyabban érvényesíthető.
Az adós szempontjából lényeges körülmény, hogy amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, az eljárás költségei rendszerint őt terhelik. Ezért különösen fontos, hogy a kézhezvételt követően időben és körültekintően mérlegelje a szükséges lépéseket.
Összegzés
A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésének egyik leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze a magyar jogrendszerben. Jelentős előnye, hogy lehetővé teszi a jogosult számára a követelés egyszerűsített érvényesítését, miközben az adós számára is biztosítja a jogviták rendezésének lehetőségét, amennyiben a követelést vitatja.
Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy az eljárás valódi jelentősége sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az érintett fél már kézhez kapta a fizetési meghagyást. Ebben a helyzetben a rendelkezésre álló határidők rövidek, és a mulasztás komoly következményekkel járhat, hiszen a meghagyás jogerőre emelkedése esetén a követelés végrehajthatóvá válik.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy akár jogosultként, akár adósként találkozik ezzel az eljárással, tisztában legyen annak működésével és jogkövetkezményeivel. A megfelelően meghozott döntések ebben a szakaszban jelentősen befolyásolhatják az ügy további alakulását.
Gyakori kérdések a fizetési meghagyásról
Mi az a fizetési meghagyás?
A fizetési meghagyás egy közjegyző által kibocsátott hivatalos fizetési felszólítás, amely lehetővé teszi a pénzkövetelések gyors és peren kívüli érvényesítését. Lényege, hogy a jogosult bírósági eljárás nélkül is érvényesítheti a követelését, amennyiben az adós azt nem vitatja. Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, az már végrehajtható okiratnak minősül.
Mennyi idő áll rendelkezésre a fizetési meghagyásra való reagálásra?
A fizetési meghagyás kézhezvételétől számítva az adósnak 15 napja van arra, hogy reagáljon. Ez a határidő jogvesztő, ami azt jelenti, hogy ha ezen időn belül nem történik meg a szükséges lépés – például az ellentmondás benyújtása –, akkor a fizetési meghagyás automatikusan jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.
Mi történik, ha ellentmondok a fizetési meghagyásnak?
Amennyiben az adós határidőben ellentmondással él, a fizetési meghagyásos eljárás megszűnik, és az ügy perré alakul. Ebben az esetben már bíróság előtt folytatódik az eljárás, ahol a feleknek lehetőségük van bizonyítékokat előterjeszteni, és a bíróság dönt a követelés jogosságáról.
Mi történik, ha nem reagálok a fizetési meghagyásra?
Ha az adós nem reagál a fizetési meghagyásra a rendelkezésre álló határidőn belül, a meghagyás jogerőre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a követelés végrehajthatóvá válik, és a jogosult végrehajtási eljárást indíthat. Ilyenkor a tartozás már nem vitatható egyszerűen, és további költségek is felmerülhetnek.
Kötelező reagálni a fizetési meghagyásra akkor is, ha vitatom a tartozást?
Igen, minden esetben szükséges reagálni. Ha a követelést vitatod, akkor ezt ellentmondás formájában kell jelezni a törvényes határidőn belül. Ennek elmulasztása esetén a fizetési meghagyás akkor is jogerőre emelkedik, ha egyébként a követelés nem megalapozott.
Fizetési meghagyást kapott?
A fizetési meghagyásos eljárásban a határidők rövidek, és a nem megfelelő reakció könnyen végrehajtáshoz vezethet. Ilyen helyzetben már az első döntés – az ellentmondás megtétele vagy annak elmulasztása – meghatározhatja az ügy kimenetelét.
Ha ilyen helyzetbe került, haladéktalanul vegye fel irodánkkal a kapcsolatot, hogy áttekinthessük az ügyet és konkrét választ adjunk arra, hogy érdemes-e vitatni a követelést, illetve milyen lépések indokoltak az adott helyzetben.
Erről a témáról a Cégjogi Percek Podcast egyik epizódjában részletesen beszélgettünk. Érdemes meghallgatni a YouTube-on!