A védjegy megszerzéséhez egy hivatalos eljáráson kell végigmenni, amely Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) zajlik. Bár az ügyintézésnek vannak jogi részletei, az alábbiakban lépésről lépésre ismertetjük a folyamat főbb állomásait:
- Előkészületek és védjegykutatás: mielőtt bárki benyújtaná a védjegybejelentést, érdemes felkészülni és megtervezni a folyamatot. El kell dönteni, hogy pontosan mit szeretne levédetni (szót, logót stb.), és hogy milyen termékekre vagy szolgáltatásokra terjedjen ki az oltalom (az ún. áruosztályokra). Ajánlott továbbá egy előzetes védjegykutatás elvégzése: ilyenkor utánanézünk, hogy létezik-e már hasonló vagy azonos védjegy a piacon. Ezzel megbizonyosodhatunk arról, hogy a választott márkanév vagy logó valóban új és nem ütközik más védjegyébe. Egy ilyen kutatás jó befektetés, amivel elkerülhetőek a későbbi jogviták és az ezekből adódó kiadások.
- A védjegy bejelentése: a bejelentést Magyarországon az SZTNH-hoz kell benyújtani, jellemzően elektronikus úton. A kérelemben meg kell adni a védjegy tulajdonosának adatait, csatolni kell magát a megjelölést (pl. a logó grafikáját) és pontosan fel kell sorolni, milyen árukra vagy szolgáltatásokra kérjük az oltalmat. A bejelentés benyújtásakor meg kell fizetni a hivatalos díjakat is. Fontos, hogy minden formai követelménynek megfeleljünk, mert már a benyújtás után vizsgálják az alapvető feltételeket (pl. megfelelőek-e az adatok, csatoltuk-e a szükséges dokumentumokat). Nem mindegy az sem, hogy szóvédjegyet (csak a szöveges nevet) vagy ábrás védjegyet (például logót) jelentünk be, illetve pontosan milyen termékkörre – ezt előre át kell gondolni a sikeres bejegyzés érdekében.
- Hivatalos vizsgálat és közzététel: miután a bejelentést befogadták, a hivatal megkezdi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát. Ellenőrzik, hogy a bejelentett megjelölés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek – például nem ütközik kizáró okba, azaz nem teljesen általános vagy leíró kifejezés, nem sért közrendet vagy jó erkölcsöt stb. Emellett megvizsgálják, hogy van-e már lajstromozva korábbi, összetéveszthetően hasonló védjegy. Ha találnak formai hibát vagy hiányosságot, hiánypótlásra szólítják fel a bejelentőt; ha komoly kizáró ok merül fel, akár el is utasíthatják a kérelmet. Ha azonban mindent rendben találnak, a védjegybejelentést közzéteszik a hivatalos közzétételi lapban. A közzététel célja, hogy harmadik felek (pl. más védjegyjogosultak) tudomást szerezzenek a kérelméről, és ha úgy vélik, hogy sérti a jogaikat, felszólalhassanak ellene. Ilyen felszólalásra általában a közzétételtől számított 3 hónapon belül van lehetőség. (Megjegyzés: bárki tehet észrevételt arra hivatkozva is, hogy a megjelölés valamely kizáró ok miatt nem oltalomképes.)
- Döntés és védjegyoltalom: A vizsgálati szakasz lezárultával – feltéve, hogy senki nem avatkozott be sikeresen a folyamatba – a hivatal meghozza a döntést és megadja a védjegyoltalmat. Ez azt jelenti, hogy a védjegyet bejegyzik a lajstromba, és a jogosult hivatalos okiratot (védjegyokiratot) kap. A védjegyoltalom visszamenőlegesen a bejelentés napjától érvényes, és innentől kezdve az Ön márkaneve jogilag védetté válik. Fontos tudni, hogy a magyar védjegyeljárás időigényes: átlagosan 6–8 hónapot is igénybe vehet a bejegyzés. Nem érdemes tehát halogatni a folyamat elindítását, hiszen hónapokkal később lesz csak kézzelfogható eredménye. A megszerzett védjegyoltalom 10 évig érvényes, utána megújítási díj fizetésével újabb 10 évvel meghosszabbítható – akárhányszor. Ezért a védjegy lényegében mindaddig fenntartható, amíg a tulajdonosa gondoskodik a megújításáról.
Az ügyvédi iroda szerepe a védjegybejelentésben
Mivel a védjegybejelentés egy jogi folyamat, ajánlott szakértő segítségét kérni. Egy tapasztalt ügyvédi iroda számos ponton támogatást nyújthat a folyamatban, növelve a siker esélyét és megkímélve bejelentőt a buktatóktól:
- Előzetes tanácsadás és kutatás: a szakértő segít felmérni a megfelelő védjegystratégiát. Közösen áttekintjük, hogy mit érdemes levédetni (nevet, logót, szlogent), és mely termékkörre terjedjen ki az oltalom. Az ügyvéd védjegykutatást is végez, hogy kiderüljön, létezik-e már hasonló bejegyzett védjegy. Így már a folyamat elején azonosíthatók az esetleges kockázatok, és ennek megfelelő döntések hozhatók.
- A bejelentés szakszerű elkészítése: egy apró hiba is a kérelem elutasításához vezethet, ezért megéri szakértőre bízni a bejelentési dokumentumok összeállítását. Az ügyvéd pontosan tudja, hogyan kell meghatározni a védjegy áru- és szolgáltatási körét, milyen formában kell benyújtani a grafikát, és miként fogalmazza meg a kérelmet, hogy azt a hivatal elfogadja. Szakértői közreműködéssel kisebb az esélye annak, hogy a Hivatal hiánypótlásra szólít fel, vagy hogy egy másik cég felszólalást nyújtson be a pontatlanul megfogalmazott oltalmi kör miatt.
- Képviselet a hivatal előtt: A védjegyügyekben jártas ügyvéd intézi a kapcsolattartást a hivatallal az eljárás során. Leveszi a terhet a bejelentő válláról azzal, hogy válaszol a hivatal esetleges megkereséseire, kezeli a hiánypótlásokat, és képviseli a bejelentőt akkor is, ha jogi érveket kell benyújtani (például egy felszólalási eljárásban). Szakértelmének köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban tud reagálni a felmerülő problémákra, mintha ezeket a cégvezető saját maga próbálná megoldani.
- Idő- és költségmegtakarítás: bár elsőre plusz kiadásnak tűnhet egy szakértő megbízása, hosszú távon pénzt és időt takaríthat meg. Egy sikertelen védjegybejelentés ugyanis anyagi veszteséget okoz – a befizetett díjat nem térítik vissza elutasítás esetén –, és kezdheti elölről az egész folyamatot. Ügyvédi iroda bevonásával viszont nagyobb eséllyel elsőre sikeres lesz a védjegybejelentés, így Ön a vállalkozására fókuszálhat, miközben a jogi háttérintézés biztonságban halad a maga útján.
A védjegyoltalom megszerzése nem luxus, hanem a vállalkozás jövőjébe való befektetés. Készen áll megvédeni márkanevét? Foglaljon időpontot egy konzultációra irodánknál, és segítünk a teljes védjegybejelentési folyamat lebonyolításában – hogy Ön nyugodtan építhesse tovább márkáját!