A részvény a részvénytársaságokban megtestesített tagsági jogokat biztosító értékpapír, amely a társaságban való tulajdonosi részvételt jelenti. A részvényes a társaság működésében – a részvény típusától függően – szavazati joggal, valamint a nyereségből való részesedés jogával rendelkezhet.
A részvény funkcióját tekintve olyan, mint a kft. esetében az üzletrész, azonban attól mégis sokkal több, hiszen – az üzletrésszel szemben – a részvény értékpapír. De mit is jelent ez? Azt, hogy a zrt. részesedésről okiratot állítanak ki, amely történhet dematerializált vagy materializált úton.
A részvény szerepe a részvénytársaságban
A részvények a részvénytársaság működésének alapját képezik, hiszen ezek testesítik meg a tulajdonosi jogokat. A Zrt és az Nyrt esetében a tulajdonosi struktúra részvényeken keresztül épül fel, amely meghatározza a döntéshozatalt és a társaság működését.
Egyszerűen fogalmazva, amikor valaki részvényt vásárol, akkor a vállalat egy kis részének tulajdonosává válik. Ez azt jelenti, hogy ha a cég jól teljesít, a részvény értéke is növekedhet, és a részvényes akár osztalék formájában is részesülhet a nyereségből.
Dematerializált vagy nyomdai úton előállított?
A dematerializált részvény egy informatikai jelsorozat, amit Magyarországon kizárólag a Keler Zrt. jogosult előállítani, módosítani és törölni. Ezért ha valaki zrt.-t alapít és annak során úgy dönt, hogy dematerializált részvényeket bocsát ki, fontos tudnia, hogy a cégbejegyzéssel nem ért véget az alapítási folyamat, mivel azt követően a Kelernél gondoskodnia kell a részvények elkészíttetéséről. Ezt praktikus esetben a zrt. bejegyzését intéző ügyvéd végzi, hiszen neki megvannak a jogosultságai erre és megfelelő szaktudással rendelkezik ahhoz, hogy a részvények előállítása felől gondoskodjon. (Nem, ez sajnos nem úgy megy, hogy elküldjük a cégalapítási iratokat a Kelernek és ők az alapján létrehoznak egy jelet; a részvények keletkeztetése ettől sokkal összetettebb és bonyolultabb folyamat.)
Dönthet úgy a részvényes az alapításkor, hogy ő sokkal inkább a materiális dolgokat kedveli és szeretné a kezében fogni a részvényt. Ez esetben az értékpapírok nyomdai előállítására van szükség. Magyarországon mindösszesen néhány nyomda rendelkezik arra vonatkozó engedéllyel, hogy értékpapírt állítson elő, ezért itt is szigorú eljárásrendet kell betartani a részvények gyártása során. Ez alatt kell érteni azt is, hogy a részvények tervét a Magyar Nemzeti Banknak jóvá kell hagynia (ezt nevezzük értékpapír védelmi tervnek) és csak ennek birtokában végezheti el a nyomda ténylegesen a részvények kinyomtatását.
A fenti két eljárás közül a dematerializált előállítás lényegesen gyorsabb és olcsóbb, a zrt. bejegyzését követően általában 3-4 hét alatt kivitelezhető. A fizikai részvények esetén mindez 3-4 hónapot is igénybe vehet és több százezer forintos költséggel jár.
Mi kell még a részvény kibocsátásához?
Bármelyik megoldást is választjuk, a zrt.-nek szükséges egy ún. ISIN-kódot igényelnie, amely az értékpapír egyedi azonosítására szolgál. Ebben szintén a Keler Zrt. áll a társaságok rendelkezésére. Emellett a zrt.-nek rendelkeznie kell ún. LEI-kóddal is, amit szintén meghatározott szervezetektől lehet igényelni. Ez egy világszerte ismert és használt azonosító kód, ami számok és betűk összességéből áll és a pénzügyi piacon kereskedő egységek egyedi azonosítására. Ennek a léte nélkül a zrt. nem jogosult az értékpapírokat kibocsátani, illetve azokkal kereskedni.
Miért fontos a részvények jogi szempontú megértése?
A részvényekkel kapcsolatos kérdések különösen fontosak a részvénytársasági működés kialakítása során, illetve akkor, ha a vállalkozás növekedési vagy tőkebevonási célokat követ. Ilyen esetekben célszerű a jogi kereteket is áttekinteni annak érdekében, hogy a választott struktúra hosszú távon is megfelelően működjön.
További részletek podcastunkban
A részvénytársaságokról, ezen belül is a részvényfajtákról beszélgettünk a Cégjogi Percek Podcast egyik részében. Érdemes meghallgatni a YouTube csatornánkon.