Mi is ez a belső visszaélés-bejelentési rendszer?

A rendszer azt a célt szolgálja, hogy egy, a vállalatnál észlelt jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, mulasztás, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ a bejelentésnek köszönhetően kivizsgálásra kerüljön.

Kinek kell létrehoznia a rendszert?

Egyrészt az 50 vagy annál több főt foglalkoztató munkáltatóknak kötelező ennek a megalkotása a tevékenységi körüktől függetlenül.

Rajtuk kívül - a munkavállalók létszámára tekintet nélkül - a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek is fel kell állítaniuk a belső visszaélés-bejelentési rendszert. Ilyen szervezet például egy pénzügyi szolgáltató, vagy az ingatlanügylettel kapcsolatos vagy könyvvizsgálói, adószakértői, könyvviteli, székhelyszolgáltatási tevékenységet végző társaság. Kiemelendő továbbá, hogy azon árukereskedőkre is vonatkozik a rendszer kialakítási kötelezettség, akik tevékenységük folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el.

Milyen kötelezettséget ró a cégekre?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer életre hívása többrétű feladatot ad a vállalatoknak. Egyrészt ki kell jelölniük a bejelentővédelmi megbízottat, másrészt meg kell alkotniuk a bejelentési rendszer eljárásrendjének szabályait, továbbá a GDPR-rendelettel összhangban biztosítaniuk kell a panaszbejelentési rendszert érintően tudomásukra jutó személyes adatok kezelésének biztonságát, illetve ezzel összefüggésben aktualizálniuk kell a már meglévő tájékoztatóikat/szabályzataikat.

Ki lehet bejelentővédelmi-megbízott?

A jogszabály előírja a panasz kivizsgálásának és az azt kivizsgáló személynek a pártatlanságát. A törvény értelmében munkavállaló, belső szervezeti egység vagy ún. bejelentővédelmi ügyvéd láthatja el ezt a feladatot. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy álláspontunk szerint egy bejelentés objektív kivizsgálása hatékonyabban várható el egy külsős személytől, nem beszélve azon körülményről, hogy egy cégen belül kijelölt bejelentővédelmi-megbízott olyan mindennapi feszültségekhez vezethet, amely a szervezetre negatív hatást gyakorolhat, illetve a rendszer valódi célját veszélyezteti.

Ki tehet bejelentést?

Bejelentő lehet bárki, aki a munkavégzése során jogsértésre utaló információ birtokába jut. A panasztörvény nem tesz különbséget aközött, hogy ezt az információt valaki alkalmazottként, alvállalkozóként, esetleg felügyelőbizottsági tagként, vagy tulajdonosként szerezte meg, így akár egy gyakornok vagy egy szerződéses partner is megfelelhet ennek a követelménynek.

Hogyan tehető meg a bejelentés?

A bejelentés módjára és mikéntjére a munkáltató eljárásrendje az irányadó. Ezen belül szabályozható akként, hogy a bejelentés írásban és/vagy szóban is megtehető, ennek részletszabályait is szükséges azonban rögzíteni és megismertetni a munkavállalókkal.

Anonim marad a bejelentés?

A panasztörvény értelmében a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha a bejelentő személye nem azonosítható, hiszen anonimitás esetén nem ellenőrizhető, hogy jogosult volt-e a panasz megtételére. Így ennek értelmében a bejelentés nem lehet anonim. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bejelentőt nem érheti megtorlás a bejelentés miatt, például nem lehet emiatt megszüntetni a munkaviszonyát.

Kiemeljük, hogy pontosan a fentiek miatt tartjuk indokoltnak azt, hogy ne szervezeten belülről kerüljön kijelölésre a bejelentővédelmi megbízott, hiszen egy külsős személy által biztosítható az, hogy valóban ne érje szankció a bejelentőt. Bejelentővédelmi ügyvéd megbízása esetén az ügyvéd jogosult arra, hogy a bejelentést a vállalathoz továbbítsa, azonban a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok tekintetében köteles a titoktartásra.

Mikor kell életbe léptetni a belső visszaélés-bejelentési rendszert?

A legalább 250 munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak, továbbá a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó cégeknek 2023. július 24-ig kell élesíteniük a panaszrendszert.

A kkv-k esetében, vagyis az 50-249 fő közötti dolgozói létszámmal rendelkező cégeknél 2023. december 17-ig van idő, hiszen a törvény eddig teszi kötelezővé az eljárásrend felállítását.

Milyen szankciókkal sújtható a kötelezettség megszegése?

A szabálysértési törvény is módosult az új panasztörvény miatt és ezáltal szabálysértéssé vált a visszaélés-bejelentés megtételének akadályozása, annak megkísérlése.

A visszaélés-bejelentés akadályozásának számíthat többek között az is, ha az új panasztörvény hatálya alá tartozó foglalkoztató nem vagy nem megfelelően hozza létre a visszaélés-bejelentési rendszert. Tehát ezen kötelezettség megsértése is szankcionálható, ezért ennek elkerülése végett javasoljuk, hogy vegyenek igénybe jogi szakembert a visszaélés-bejelentő rendszer kialakítására és működtetésére.

Irodánk örömmel segíti cégét a panasztörvénynek való megfelelésben. Keressen bennünket még ma elérhetőségeinken, hogy időben eleget tegyen a jogszabályi kötelezettségnek.