Blog

Vintage office room in a law firm with the scales of justice, legal hammer and an old globe and magnifying glass on the table with law and codex books in the background

Összeszedtük a 10 leggyakoribb kérdést a kényszertörlési eljárásról, mely az utóbbi időben egyre gyakrabban érinti a cégeket.1. Mikor kerül sor kényszertörlési eljárás lefolytatására?Akkor rendelik el a céggel szemben a kényszertörlési eljárást, ha a céget megszűntnek nyilvánítják; vagy a korábban kezdeményezett végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be a társaság; vagy ha jogutód nélküli megszűnést előidéző ok következett be és végelszámolásnak nincs helye.2. Mikor nyilvánítják megszűntnek a céget?Ha a társaság nem működik a törvényeknek megfelelően (pl. a székhelyén nem található vagy nincs adószáma) és a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, akkor a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől. Ez egyben azt is jelenti, hogy a társaságot megszűntnek nyilvánítja és elrendeli a kényszertörlési eljárást.3. Ki rendeli el és hogyan értesül róla a társaság?A kényszertörlési eljárást a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság rendeli el és folytatja le. A cégbíróság a kényszertörlés elrendeléséről szóló végzését a társaság cégkapujára küldi meg.4. Élhet a cég jogorvoslattal?A cégbíróság elsőfokú végzésével szemben fellebbezést lehet benyújtani. Ez esetben a fellebbezés elbírálásáig a kényszertörlés elrendelése nem jogerős.5. Mi történik, ha jogerős lesz a kényszertörlést elrendelő végzés?Ezt a cégbíróság megjelenteti a <a data-mce-href="https://cegkozlony.hu/" href="https://cegkozlony.hu/" target="_blank" rel="noopener">Cégközlöny</a>ben, illetve a társaság neve mögött feltüntetésre kerül a „kényszertörlés alatt” toldat. A Cégközlönyben való megjelenéstől számított 40 napon belül a társaság hitelezői bejelentést tehetnek a cégbíróságnál arra vonatkozóan, hogy a céggel szemben követelésük áll fenn.<figure id="figure-bxbj5wt4xolqv2tjl5"><img id="bxbj5wt4xolqv2tjl5" src="https://cdn.durable.co/shutterstock/1anRYUSRF7sDW2zGRZpetWVDZuceqgebEDfprnnOV4MNsRlMM4XbAe0DaLDvcpKR.jpeg" alt="Kényszertörlési eljárás" class="object-cover bg-gray-100 rounded-sm md:rounded-md lg:rounded-lg" style="aspect-ratio: 16/9; object-position: undefined undefined;" data-corners="default" data-aspect="16:9" data-caption="" data-positionX="undefined" data-positionY="undefined"/></figure>6. Mit lehet tenni a kényszertörlési eljárás ideje alatt?A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően nem hozhatóak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket. Ezek körébe tartozik az, hogy a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, végelszámolásról, a jegyzett tőke leszállításáról (egyéb cégadatok azonban változhatnak). 7. Hogyan járhat el az ügyvezető?A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. Ennek körében a cég nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a cég vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg. A fentiekre kötött szerződés vagy kötelezettségvállalás vagy megterhelésével kapcsolatos jognyilatkozat a törvény erejénél fogva semmis.&nbsp;Emellett a vezető tisztségviselőnek és a cégjegyzékbe bejelentett tagoknak információk kell a cégbíróság felé szolgáltatni a társaság vagyontárgyairól és kötelezettségeiről.8. Visszafordítható a kényszertörlés?Igen, az ehhez szükséges döntések meghozatalára maga a jogszabály is lehetőséget ad. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig kérheti a társaság, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a cég továbbműködésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg. Erre a cég kérelmére kerülhet sor akkor, ha a cég okirattal alátámasztva igazolja, hogy a kényszertörlési eljárás lefolytatását megalapozó ok már nem áll fenn, ezáltal a cég törvényes működése helyreállt; a cég a kényszertörlési eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette; a kényszertörlési eljárás megszüntetésére előírt illetékét megfizette, valamint érvényes adószámmal rendelkezik.9. Mi történik akkor, ha a kényszertörlés alatt hitelezői igényt jelentenek be a céggel szemben?Ha a bejelentett követelések mértéke a 400.000,- Ft-os összeghatárt eléri, vagy nem éri el ezt az összeget, de a társaság vagyona a 400.000,- Ft értéket meghaladja, akkor a cégbíróság a kényszertörlést megszünteti és kezdeményezi felszámolási eljárás megindítását. Fontos kiemelni, hogy ez esetben a cégbíróságnak rendelkeznie kell a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségéről is.10. Mi történik akkor, ha nem érkezik hitelezői igénybejelentés?Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, akkor a társaságot törli a cégjegyzékből.Amennyiben cégét érinti a kényszertörlési eljárás, irodánk munkatársai állnak <a href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink" target="_blank" rel="noopener" data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink">rendelkezésre</a> a teljes eljárás során.

10 dolog, amit tudni kell a kényszertörlési eljárásról

<h3>Whistleblowing: mi is ez?</h3>Az új panasztörvény miatt bevezetésre kerülő belső visszaélés-bejelentési rendszer egy meghatározó lépés a vállalatok számára az üzleti integritás és a jogi biztonság terén. Ezáltal a cégeknél észlelt jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, mulasztás, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ alapján kivizsgálásra kerülhetnek a visszaélésnek tűnő esetek.Most a legalább 50 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások számára is elérkezett az idő, hogy felkészüljenek a panasztörvény által előírt whistleblowing rendszer kialakítására, melynek 2023. december 17. napjáig kell megfelelniük.<h3>Mit kell tenni?</h3>Ennek során a cégek feladata, hogy kijelöljék a bejelentővédelmi megbízottjukat, megalkossák a bejelentési rendszerük eljárásának szabályait, továbbá biztosítaniuk kell a panaszbejelentési rendszerrel összefüggésben tudomásukra jutó személyes adatok kezelésének biztonságát, aktualizálniuk kell a már meglévő adatkezelési dokumentációjukat.Korábbi <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/panasztorveny-es-a-visszaeles-bejelentesi-rendszer" href="https://drnagyadrienn.hu/panasztorveny-es-a-visszaeles-bejelentesi-rendszer" target="_blank" rel="noopener">összeállításunkban</a> már részleteztük a vállalatokra háruló kötelezettségeket a belső visszaélés-bejelentési rendszer kapcsán, melyben kiemeltük, hogy a rendszer nem csak jogi megfelelést biztosít, hanem aktív szereplővé teszi a vállalkozásokat a jogellenes tevékenységek elleni küzdelemben, ezzel erősítve az üzleti biztonságot.<h3>Miért jó ez?</h3>A belső visszaélés-bejelentési rendszer egy hatékony jogi eszköz lehet különösen, ha az adott társaság bejelentővédelmi ügyvéd bevonásával együttműködve végzi ezen kötelezettségét. A bejelentővédelmi ügyvéd a panaszok objektív kivizsgálását biztosítja, és segít megelőzni (anonimitás hiányában) a bejelentők megtorlását.Állunk <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink" href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink" target="_blank" rel="noopener">rendelkezésükre </a>az új szabályoknak való megfelelés miatti dokumentáció elkészítésében, valamint bejelentővédelmi ügyvédként is szívesen segítjük munkájukat.<figure id="figure-q0w0yyuedulp2vzdsk"><img id="q0w0yyuedulp2vzdsk" src="https://durable.sfo3.cdn.digitaloceanspaces.com/shutterstock/1dzlwzybk112z8EsRli1CiFfj41nDqKce6hkq1UkkNeUE4ukXpnbU2hnhCUhe5xq.jpeg" alt="Panasztörvény" class="object-cover bg-gray-100 rounded-sm md:rounded-md lg:rounded-lg" style="aspect-ratio: 16/9; object-position: undefined undefined;" data-corners="default" data-aspect="16:9" data-caption="" data-positionX="undefined" data-positionY="undefined"/></figure>

Belső visszaélés-bejelentési rendszer: közeleg a határidő

Eddig ismertettük, hogy mi az a <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/blog/mi-az-a-reszveny" href="https://drnagyadrienn.hu/blog/mi-az-a-reszveny" target="_blank" rel="noopener">részvény</a> és annak milyen <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/blog/-link-rel--canonical--href--https---drnagyadrienn-hu-blog-milyen-reszvenyek-leteznek--" href="https://drnagyadrienn.hu/blog/-link-rel--canonical--href--https---drnagyadrienn-hu-blog-milyen-reszvenyek-leteznek--" target="_blank" rel="noopener">fajtái</a> vannak. Arról viszont még nem esett szó, hogy mire jogosítja ez az értékpapír a tulajdonosát. Most elmondjuk a legfontosabb információkat ezzel kapcsolatban.<h3>Tulajdonjogot testesít meg</h3>A klasszikus jogosultsága a részvénynek az, hogy ez fejezi ki a tulajdonjogot, vagyis azt, hogy valakinek részesedése van az adott társaságban. Ráadásul erről okiratot is kap annak jogosulja az értékpapírszámláján keresztül vagy hagyományos módon, papír alapon.&nbsp;&nbsp;<h3>Milyen tulajdonosi jogok léteznek?</h3>A tulajdonosok jogosultak arra, hogy a cég legfontosabb kérdéseiben döntést hozzanak. Ilyen tipikus kérdéskör a társaság tevékenységének és fő célkitűzéseinek meghatározása, a vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló megválasztása, illetve a döntés a cég beszámolójának elfogadásáról és ezzel egyidejűleg az osztalék kifizetéséről. Mindezek mellett a társaság alapszabálya egyéb tulajdonosi jogokat is meghatározhat akár úgy is, hogy olyan döntési jogköröket, amelyek jogszabály alapján a vezető tisztségviselő hatáskörébe tartoznának, mégis a tulajdonosi körhöz kerül. Erre példaként említhető az az eset, amikor a részvényesek maguk szeretnének arról dönteni, hogy a társaság létrehozzon-e egy új leányvállalatot vagy bizonyos értékhatár feletti szerződés megkötéséhez az ő jóváhagyásuk váljon szükségessé. Ahogy korábbi bejegyzéseinkben is említettük, a jogalkotó néhány kivételtől eltekintve szabad kezet ad a cégeknek, hogy saját maguk formálják ki működési szabályaikat, ami az előbb említett döntési jogköröknél is irányadó.A tulajdonos továbbá jogosult ellenőrizni az ügyvezetést, felvilágosítást kérhet a cég ügyeiről, valamint kezdeményezheti a legfőbb szerv ülésének összehívását, felügyelőbizottság felállítását is.<h3>Hogyan hozhatja meg a döntéseket a tulajdonos?</h3>Ennek a fóruma a legfőbb szerv ülése, ami a zrt. esetében a közgyűlés. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor egy tulajdonosa van a társaság, mivel ilyenkor az alapító egy személyben dönt a tulajdonosi kérdésekben.<figure id="figure-8qqbxa6a8zloj6jwue"><img id="8qqbxa6a8zloj6jwue" src="https://cdn.durable.co/shutterstock/8Q5iNFjUqjbDZteuiHiydY11NhP9NnF08JXO3ELfNjnBGfZttxjVFl5J95oTFROi.jpeg" alt="Részvényesi jogok" class="object-cover bg-gray-100 rounded-sm md:rounded-md lg:rounded-lg" style="aspect-ratio: 16/9; object-position: undefined undefined;" data-corners="default" data-aspect="16:9" data-caption="" data-positionX="undefined" data-positionY="undefined"/></figure>A közgyűlésen szavazással határoznak a részvényesek. Azt, hogy kinek hány szavazata van, az alapszabály határozza meg. Általánosnak mondható, hogy a részvényének névértékével arányos a tulajdonos szavazatszáma, azonban ettől szavazattöbbszöröző részvény esetében el lehet térni. A közgyűlés nem csak személyes jelenléttel tartható meg, hanem ún. konferencia-közgyűlés (pl. Zoom, Teams) útján is.&nbsp;Kiemelendő még, hogy az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy írásbeli döntést is hozhatnak a tulajdonosok, ekkor a részvényesek közgyűlés tartása nélkül akár emailen is leadhatják szavazatukat a létesítő okiratban foglalt rend szerint.<h3>Mi az az osztalék?</h3>Az osztalék köznapi nyelven szólva a részesedés után járó hozam. Ez azonban csak abban az esetben jár a tulajdonosnak, hogyha a társaságnál a számviteli szabályok alapján fennáll az osztalékfizetés lehetősége és a közgyűlés az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg akként dönt, hogy az adózott eredmény terhére elrendeli osztalék kifizetését.Az osztalék mértéke főszabály szerint a részvény névértékéhez aránylik, azonban ettől is rendelkeznek eltérően a tulajdonosok akár egymás közti megállapodásuk útján, akár osztalékelsőbbségi részvény kibocsátásával.Ha két beszámoló közti időszakban szeretnének a társaságnál a tulajdonosok részére járó kifizetésről határozni a részvényesek, akkor közbenső mérleget kell készíttetniük és arra alapozva osztalékelőleg kiutalásáról rendelkezheznek. Fontos szabály, hogy ha az ezt követő éves beszámoló elfogadásánál az kerül megállapításra, hogy az osztalékelőleg nem lett volna kifizethető, akkor annak visszafizetése válik szükségessé.<h3>Mit tehetek még a részvényemmel?</h3>Természetesen a részvény eladható és megterhelhető, fedezetként is adható. Az erre vonatkozó lehetőségekről beszámolunk következő bejegyzésünkben.

Mit tehetek a részvényemmel?

Falling gold coins money in dark background, business concept idea.

Korábbi <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/blog/mi-az-a-reszveny" href="https://drnagyadrienn.hu/blog/mi-az-a-reszveny" target="_blank" rel="noopener">postunkban </a>ismertettük, hogy mi is az a részvény. A mai cikkünkben bemutatjuk, hogy ezekből az értékpapírokból milyen fajták léteznek.Függetlenül attól, hogy nyomdai úton vagy dematerializált módon állítják elő a részvényeket, számos jogosultságot megtesíthetnek ezek az értékpapírok. Ami ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló az az, hogy a részvény által megtestesített jogosultságok teljesen szabadon meghatározhatók, így rugalmasan alakítható a tulajdonosi jogosultság az adott társaság igényeinek és tevékenységének megfelelően.<h3>Törzsrészvény</h3>A törzsrészvény minden részvény, ami nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajták közé. Vagyis minden részvény törzsrészvény, ami az alapvető jogosultságokat tartalmazza.&nbsp; <h3>Elsőbbségi részvény</h3>Ez a legnépszerűbb és a legsokszínűbb részvényfajta: az elsőbbségi részvény a többi részvényfajtával szemben a tulajdonosának valamiféle előnyt biztosít. A Ptk. több elsőbbséget nevesít e körben, azonban fontos tudni, hogy kialakítható úgy is a részvényszerkezet, hogy egy elsőbbségi részvény egyszerre több elsőbbséget is magában foglal. Nagyon fontos, hogy az elsőbbségi jogok gyakorlásának feltételeit, vagyis magának a részvénynek a tartalmát pontosan határozzuk meg az alapszabályban.Osztalékelsőbbségi részvény alapján a társaság által elhatározott és kifizetni rendelt osztalékból ezen részvény tulajdonosai magasabb összegben, kedvezőbb mértékben jogosultak osztalékra. Ez meghatározható százalékos arányban, vagy akár fix összegben is. Nem gyakori, hogy az osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosainak szavazati jogát a részvénytársaságok korlázzák.Szavazatelsőbbségi részvényen belül két tipikus elsőbbséget szokás alkalmazni. Az egyik a szavazattöbbszörözés, mely esetben egy részvény (ami alapvetően egy szavazatra jogosítaná tulajdonosát) többszörös szavazatot biztosít a részvényesnek. Ennek értelmében előfordulhat, hogy valaki egy részvényt tulajdonol, de azzal ezer szavazatot tud leadni. A másik tipikusan előforduló szavazatelsőbbségi részvény a vétójogot biztosító részvény. Ha egy társaság ilyet bocsát ki, akkor a közgyűlésén a vétójoggal érintett tárgykörben csak akkor hozható határozat, ha az elsőbbséggel rendelkező részvényes is igennel szavaz.<figure id="figure-0ok6re244mlog6y0ck"><img id="0ok6re244mlog6y0ck" src="https://images.unsplash.com/photo-1507679799987-c73779587ccf?crop=entropy&cs=tinysrgb&fit=max&fm=jpg&ixid=M3wyNjI5NjF8MHwxfHNlYXJjaHw2fHxjb21wYW55JTIwbGF3fGVufDB8fHx8MTY5ODgzODQyMXww&ixlib=rb-4.0.3&q=80&w=1080" alt="Részvénytípusok" class="object-cover bg-gray-100 rounded-sm md:rounded-md lg:rounded-lg" style="aspect-ratio: 16/9; object-position: 40% 15%;" data-corners="default" data-aspect="16:9" data-caption="" data-positionX="40%" data-positionY="15%"/></figure>A vezető tisztségviselő vagy a felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbség esetén annak jogosultja dönthet arról, hogy ki legyen a társaság vezetője, felügyelőbizottsági tagja. Ennek részletes eljárásrendjét az alapszabályban szabályozni kell, de általában közgyűlés tartása nélkül lehet ily módon a vezetőket megválasztani. Az elsőbbség nem csak a kijelölésre, hanem az érintett tisztségviselők visszahívására is vonatkozik.Elővásárlási jogot biztosító részvény esetén az elsőbbség arra vonatkozik, hogy ha a társaság másik részvényese az értékpapírját adásvétel útján át kívánja ruházni, akkor a jogosult mindenki mást megelőzően megvásárolhassa az érintett részvényt.A fentieken felül gyakori a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény, ami a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét takarja. Ezen felül rendelkezhetnek a tulajdonosok olyan részvényről is, amely bizonyos feltételek bekövetkezte esetén az egyik elsőbbségből másik elsőbbségre való cserélési lehetőséget biztosít.&nbsp;<h3>További részvények</h3>Dolgozói részvény a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára bocsátható ki. Alapításkor ilyen részvényt nem lehet létrehozni, arra kizárólag tőkeemelés keretében van lehetőség. A kamatozó részvény egy olyan részvényfajta, amely előre meghatározott mértékű kamatra jogosít. Visszaváltható részvény is kibocsátható, mely alapján a részvényre vonatkozóan a részvénytársaságot vételi jog; a részvényest eladási jog; vagy a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg. Összeállításunkból is látszik, hogy rengeteg lehetősége van egy zrt.-nek arra, hogy saját elképzelései mentén az egyéni céljai elérése érdekében alakítsa ki tulajdonosi struktúráját. Irodánk munkatársai számos részvénykibocsátásban részt vettek, így széleskörű szakértelemmel állnak <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink" href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink" target="_blank" rel="noopener">rendelkezésre </a>a megfelelő részvényösszetétel kiválasztásában.

Milyen részvények léteznek?

Composing with business building and stock chart (red bear chart on background ) 

<h3>Mi a részvény?</h3>A részvény testesíti meg a részvénytársaságban lévő <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/blog/mit-tehetek-a-reszvenyemmel" href="https://drnagyadrienn.hu/blog/mit-tehetek-a-reszvenyemmel" target="_blank" rel="noopener" data-mce-selected="inline-boundary">tulajdonjogot</a>. Gyakorlatilag funkcióját tekintve olyan, mint a kft. esetében az üzletrész, azonban attól mégis sokkal több, hiszen - az üzletrésszel szemben - a részvény értékpapír. De mit is jelent ez? Azt, hogy a zrt. részesedésről okiratot állítanak ki, amely történhet dematerializált vagy materializált úton.&nbsp;<h3>Dematerializált vagy nyomdai úton előállított?</h3>A dematerializált részvény egy informatikai jelsorozat, amit Magyarországon kizárólag a <a data-mce-href="https://www.keler.hu/" href="https://www.keler.hu/" target="_blank" rel="noopener">Keler Zrt.</a> jogosult előállítani, módosítani és törölni. Ezért ha valaki zrt.-t alapít és annak során úgy dönt, hogy dematerializált részvényeket bocsát ki, fontos tudnia, hogy a cégbejegyzéssel nem ért véget az alapítási folyamat, mivel azt követően a Kelernél gondoskodnia kell a részvények elkészíttetéséről. Ezt praktikus esetben a zrt. bejegyzését intéző ügyvéd végzi, hiszen neki megvannak a&nbsp; jogosultságai erre és megfelelő szaktudással rendelkezik ahhoz, hogy a részvények előállítása felől gondoskodjon. (Nem, ez sajnos nem úgy megy, hogy elküldjük a cégalapítási iratokat a Kelernek és ők az alapján létrehoznak egy jelet; a részvények keletkeztetése ettől sokkal összetettebb és bonyolultabb folyamat.)<figure id="figure-2jmqpkc8w8lofo82rx"><img id="2jmqpkc8w8lofo82rx" src="https://cdn.durable.co/blocks/3bfBojgs0YGLYojNy1d7njVUxhlxEom3VBtdY05fe8XWVErddy10feRMJyIn8iTL.jpg" alt="nyomdai részvény" class="object-cover bg-gray-100 rounded-sm md:rounded-md lg:rounded-lg" style="aspect-ratio: 16/9; object-position: 40% 40%;" data-corners="default" data-aspect="16:9" data-caption="A kép csak illusztráció." data-positionx="40%" data-positiony="40%" data-mce-src="https://cdn.durable.co/blocks/3bfBojgs0YGLYojNy1d7njVUxhlxEom3VBtdY05fe8XWVErddy10feRMJyIn8iTL.jpg" data-mce-style="aspect-ratio: 16/9; object-position: 40% 40%;"><figcaption class="body-normal text-gray-500 mt-2">A kép csak illusztráció.</figcaption></figure>Dönthet úgy a részvényes az alapításkor, hogy ő sokkal inkább a materiális dolgokat kedveli és szeretné a kezében fogni a részvényt. Ez esetben az értékpapírok nyomdai előállítására van szükség. Magyarországon mindösszesen néhány nyomda rendelkezik arra vonatkozó <a data-mce-href="https://intezmenykereso.mnb.hu/SpecialData?name=ErtekpapirNyomda" href="https://intezmenykereso.mnb.hu/SpecialData?name=ErtekpapirNyomda" target="_blank" rel="noopener">engedéllyel</a>, hogy értékpapírt állítson elő, ezért itt is szigorú eljárásrendet kell betartani a részvények gyártása során.&nbsp; Ez alatt kell érteni azt is, hogy a részvények tervét a <a data-mce-href="https://www.mnb.hu/web/fooldal" href="https://www.mnb.hu/web/fooldal" target="_blank" rel="noopener">Magyar Nemzeti Bank</a>nak jóvá kell hagynia (ezt nevezzük értékpapír védelmi tervnek) és csak ennek birtokában végezheti el a nyomda ténylegesen a részvények kinyomtatását.A fenti két eljárás közül a dematerializált előállítás lényegesen gyorsabb és olcsóbb, a zrt. bejegyzését követően általában 3-4 hét alatt kivitelezhető. A fizikai részvények esetén mindez 3-4 hónapot is igénybe vehet és több százezer forintos költséggel jár.<h3>Mi kell még?</h3>Bármelyik megoldást is választjuk, a zrt.-nek szükséges egy ún. <a data-mce-href="https://www.keler.hu/Szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok/K%C3%B3dkiad%C3%A1s/ISIN%20k%C3%B3d/Kiad%C3%A1s_2c%20ig%C3%A9nyl%C3%A9s/" href="https://www.keler.hu/Szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok/K%C3%B3dkiad%C3%A1s/ISIN%20k%C3%B3d/Kiad%C3%A1s_2c%20ig%C3%A9nyl%C3%A9s/" target="_blank" rel="noopener">ISIN-kód</a>ot igényelnie, amely az értékpapír egyedi azonosítására szolgál. Ebben szintén a Keler Zrt. áll a társaságok rendelkezésére. Emellett a zrt.-nek rendelkeznie kell ún.<a data-mce-href="https://www.lei-kod.hu/mi-az-a-lei-kod/?gclid=CjwKCAjw7oeqBhBwEiwALyHLM41eBBys75xdlxDLMBQfKb3rlznqiE42EgzffOdbf9py-pCwf4nCbhoCdmwQAvD_BwE" href="https://www.lei-kod.hu/mi-az-a-lei-kod/?gclid=CjwKCAjw7oeqBhBwEiwALyHLM41eBBys75xdlxDLMBQfKb3rlznqiE42EgzffOdbf9py-pCwf4nCbhoCdmwQAvD_BwE" target="_blank" rel="noopener"> LEI-kód</a>dal is, amit szintén meghatározott szervezetektől lehet igényelni. Ez egy világszerte ismert és használt azonosító kód, ami számok és betűk összességéből áll és a pénzügyi piacon kereskedő egységek egyedi azonosítására. Ennek a léte nélkül a zrt. nem jogosult az értékpapírokat kibocsátani, illetve azokkal kereskedni.Ahogy a fentiekben is összeszedtük, egy zrt. életre hívása számos fontos döntéssel és feladattal jár, aminek útvesztőiben <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink" href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink" target="_blank" rel="noopener">segítünk </a>ügyfeleinket eligazítani, hiszen napi rutinunk van mindezekben. A kezdeti adminisztratív teendők mellett azonban rengeteg előnye van egy ilyen cégformának, amiről a következő blogbejegyzésünkben olvashatnak.

Mi az a részvény?

A kft. és a zrt. közötti választás attól függ, hogy milyen célkitűzései és igényei vannak. A kft.-t általában kisebb vállalkozások vagy kevésbé összetett struktúrájú társaságok. A zrt. rendszerint nagyobb vállalkozások, tőkebefektetéseket igénylő projektek vagy tőzsdére készülő cégek számára ajánlott. A döntést befolyásolhatja a társaság - tervezett - mérete, tőkeigénye, tulajdonosi szerkezete és jövőbeli növekedési tervei.<figure id="figure-iixw7x374lr2ivbeh"><img id="iixw7x374lr2ivbeh" src="https://cdn.durable.co/shutterstock/33DOdHpO9MbW1scclwvcetdrIuyjmi8aKW0J6xp7y5ZxfbmzA17GatHv4KGVDmxs.jpeg" alt="kft, zrt, cégforma, dr. V. Nagy Adrienn Ügyvédi Iroda, cégjog, társasági jog" class="object-cover bg-gray-100 rounded-sm md:rounded-md lg:rounded-lg" style="aspect-ratio: 16/9; object-position: center center;" data-corners="default" data-aspect="16:9" data-caption="" data-positionx="undefined" data-positiony="undefined" data-mce-src="https://cdn.durable.co/shutterstock/33DOdHpO9MbW1scclwvcetdrIuyjmi8aKW0J6xp7y5ZxfbmzA17GatHv4KGVDmxs.jpeg" data-mce-style="aspect-ratio: 16/9; object-position: center center;"></figure>Milyen előnyökkel jár egy zrt. létrehozása más vállalati formákhoz képest?A zrt. alapításának egyik előnye, hogy megbízhatóbb és tekintélyesebb vállalati státuszt nyújthat a partnerek és a befektetők számára, továbbá lehetőséget nyújt a részvényesek számára a tulajdonrészek könnyebb átruházása, illetve bizonyos előjogok biztosítása vonatkozásában. Ez pedig különösen hasznos lehet például tőkebefektetők bevonása esetén. Fontos kiemelni, hogy a zrt. esetében – szemben a kft.-vel – a részesedést értékpapír (részvény) testesíti meg, ami lehetővé teszi a tőkepiaci finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférést.&nbsp;A részvényeket érintő legfontosabb tudnivalókat további <a data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/blog" href="https://drnagyadrienn.hu/blog" target="_blank" rel="noopener">blogbejegyzéseinekből</a> megtudhatják.Milyen feltételeknek kell megfelelnem ahhoz, hogy létrehozhassak egy zrt.-t?Jogi szempontból a magasabb alaptőke befizetési kötelezettségvállaláson felül a kft.-hez képest nincs plusz követelmény a zrt. esetében sem. A kft. alapításához szükséges feltételekről irodánk összefoglalása <a href="https://drnagyadrienn.hu/blog/kft-alapitas-egyszeruen-es-gyorsan" target="_blank" data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/blog/kft-alapitas-egyszeruen-es-gyorsan">itt&nbsp;</a>olvasható.Mekkora az alapításhoz szükséges legkisebb tőkeösszeg egy zrt. esetében?A zrt. alaptőkéjének minimális összege 5 millió forint, amely állhat készpénzből vagy apportból (nem pénzbeli hozzájárulásból).Lehetséges egyedül is létrehozni zrt.-t?Igen, lehetséges egyszemélyes zrt.-t létrehozni, sőt nagyon sokan is alapíthatnak zártkörűen működő részvénytársaságot. E körben azonban fontos kiemelni, hogy a tulajdonostársakat nyilvánosan gyűjteni nem szabad.Milyen szabályok vonatkoznak a zrt. vezetőségére?A zrt. vezetősége lehet egyszemélyi, őt nevezzük&nbsp;vezérigazgatónak, vagy egy minimum 3 fős testület, az&nbsp;igazgatóság&nbsp;is irányíthatja a zrt.-t. Bármelyik megoldást is választjuk, ez az ügyvezetés lesz felelős a vállalat vezetéséért és a stratégiai döntéshozatalért.Kötelező létrehozni felügyelőbizottságot?Zrt. esetében a felügyelőbizottság létrehozása 200 fő alatti munkavállalói létszám esetében nem kötelező, csupán lehetőség. Előnye lehet az, hogy a felügyelőbizottság segíti a tulajdonosokat az ügyvezetés felett gyakorolt ellenőrzési jogkörében.Könyvvizsgálóra szükség van a zrt.-nél?Akkor szükséges könyvvizsgálót választani, ha a társaság éves árbevétele két üzleti éven keresztül meghaladja a nettó 300 millió forintos értékhatárt vagy ha két üzleti éven keresztül a munkavállalói létszám eléri az 50 főt.Milyen felelősséggel jár egy zrt. alapítójának vagy tulajdonosának lenni?Egy zrt. alapítójának vagy tulajdonosának (vagyis részvényesének) felelőssége a részvények kibocsátási értékének teljesítésére terjed ki. A zrt. részvényese jogosult részt venni és szavazni a zrt. közgyűlésén, ahol a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben születnek meg a döntések (pl. ügyvezetés kinevezése, osztalékfizetés, stb.).Ha a fentiek alapján úgy érzi, hogy a zrt. a megfelelő forma újonnan létrejövő cégének és már minden részlet kirajzolódott Önben, akkor a küldje el nekünk&nbsp;<a href="mailto:info@drnagyadrienn.hu" target="_blank" rel="noopener" data-mce-href="mailto:info@drnagyadrienn.hu">emailen</a>&nbsp;a szükséges adatokat, hogy még ma megkezdhessük az okiratok elkészítését. Amennyiben további kérdései merültek fel,&nbsp;<a href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink" target="_blank" rel="noopener" data-mce-href="https://drnagyadrienn.hu/elerhetosegeink">hívjon</a>&nbsp;bennünket, hogy azokra is nyomban választ kapjon.

Kft. vagy zrt.? Melyik vállalati forma a jobb választás?

dr. V. Nagy Adrienn Ügyvédi Iroda

Inter

Open Sans

Poppins

Arvo